Az ortodox karácsony előtt nagy a sürgés-forgás
Vasárnap délelőtt badnjakból, vagyis tölgyfaágból is bő volt a választék. Csokronként ezek ára 300 és 400 dinár között mozgott.
Az ortodox karácsony előtt nagy volt a sürgés-forgás a Harcosok sorakozója lakótelep piacán. Leginkább halat, burgonyát, almát, diót kerestek a vásárlók, de a savanyú káposzta is jól fogyott, hiszen a pravoszláv szentestére ezekből készítik a böjti ételeket. Branko Torbica családja szentestére böjti ételt, halat, burgonyát és valamilyen salátát készít. „Karácsonykor sült bárányt és malacot készítünk, attól függően, hogy mekkora a család, mennyi vendég jön.” - tette hozzá.
Szerb szokások szerint január hatodikán reggel, az ortodox karácsonyt megelőző napon kezdődik az ünneplés. Ilyenkor a családfő fiaival vagy unokáival elindul tölgyfaágat vágni. Marijan Janjković: „Szerb szokások szerint vágnom kellet volna az unokáimmal egy tölgyfaágat, de dolgoznom kell.
- Hova rakja a házban?
- Mivel lakásban lakom, a folyosón a bejáratra, hogy amikor az unokáim jönnek, rögtön lássák, mi a pravoszláv vallás.”
Vajdaságban keverednek a szokások, mondta Alisa Prčić Vukov árus a piacon. Ő tölgyfaágakból, szalmából készít asztaldíszeket, amelyeket frissen csíráztatott búza és gyertya tesz még szebbé: „Karácsony böjtjére, mivel a szokások egy kissé összemosódtak, ikebanát is vásárolnak. A korábbi években csak badnjakot vásároltak, de most ikebanákat is vesznek. Kevertek, ahogy látja, ezeket búzával állítjuk össze. Ilyen Szerbiában nincs, ott csak a badnjakot vásárolják, nálunk a búzát és a gyertyát is.”
A tölgyfaág, vagyis a badnjak azt a fát szimbolizálja, amelyet a pásztorok ajándékoztak egykoron a kis Jézusnak. Ezzel József tüzet gyújthatott a hideg betlehemi barlangban, ahol a Megváltó megszületett. Ennek emlékére gyújtják meg az ortodox hívők a badnjakot.
