Ma van nagyszombat
Ez a húsvéti ünnepkör szent háromnapja közül az utolsó, a gyász napja. Jézus Krisztus ezen a napon holtan feküdt a sírjában, majd másnapra, húsvétvasárnapra virradóan feltámadt. Nagyszombaton a feltámadás örömére készülődünk, „az Egyház Jézus sírja mellett virraszt” – azaz némaság tölti be a világot.
Nagyszombat a hagyomány szerint csendes nap, ilyenkor az emberek keveset beszéltek, vidámkodni nem volt szabad, hiszen Krisztus a sírban volt. Ezért a gyász, a csend, de egyúttal a reményteli várakozás ideje volt. Nagyszombat a húsvéti örömünnep kezdete.
Szakály József, katolikus plébános: „Jézus sírját látogatjuk meg, ez azt jelenti, hogy csend van, szomorúság van. Böjtölni kellene, imádkozni kellene. Gyermekkoromban édesanyám nem is engedte, hogy ilyenkor együnk. Azt mondta, ne együnk semmit, böjtöljünk. Csupán pattogatott kukorica volt kikészítve és abból lehetett enni. Délután a feltámadási szertartás után az ünnepi vacsorát volt szabad elfogyasztani. Nagyon böjtösen kell ezt a mai napot eltölteni, amennyire csak lehet. Igyekezzünk csendben lenni.”
Ezen a napon a templomokban sötétség és némaság uralkodik. A fények felkapcsolása tilos. Ebben a némaságban hangzik fel a húsvéti örömének, és az éjszaka sötétjében gyullad fel a húsvéti gyertya fénye, amely Krisztus feltámadását hirdeti. Újra megszólalnak a harangok, újra szól az orgona. Míg nagypénteken csupaszon álltak az oltárok, nagyszombat éjszakáján újra díszben pompáznak. Ezen a napon véget ér a 40 napos böjt, és a szokásokhoz híven a családi asztalokra kerül a füstölt sonka, a tojás és a torma.
