Pass-port Szeged: a határ két oldala
2012.10.20
13:58
A vajdasági és a magyarországi magyarok viszonyával foglalkozik a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Pass-port Szeged – Maga az ördög című előadása. A produkció egyszerre megrázó és szórakoztató.
Egy csónakban evezünk. Ez a mondás nő hatalmas allegóriává a szemünk előtt a Pass-port Szeged – Maga az ördög című előadásban. A folyón evező magyarok nem engedik meg, hogy a vajdasági magyar úszó felkapaszkodjon csónakjukra. A férfi viszont állhatatos, verset mond, bizonygatja magyarságát. A csónakban ülők végül megoldásként azt javasolják, hogy haladjanak együtt a közös cél, a közös jövő felé, de úgy, hogy ők a csónakban maradnak, az úszó férfi pedig mellettük evickél tovább. Ismerős helyzet?
A Maga az ördög a határ két oldalán élő magyarok közötti különbséget és hasonlóságokat mutatja. Azt, hogy mit gondolunk egymásról. Szeretjük-e vagy inkább gyűlöljük egymást? Akarunk-e az anyaország része lenni, és ha igen, mennyire. Mit tennénk meg azért, hogy magyar magyarnak tartsanak? Mészáros Gábor szerint: „Ez annyira élő téma, annyira kényes téma, ha ezeket a dolgokat feszegetjük, hogy talán ezzel kap az előadás egy olyan nyomatékot, olyan súlyt, ami talán az emberekből egy nagyon harsány reakciót vált ki.” Seres István elmondta: „Itt vérdráma zajlik, és nem csak a színpadon, hanem az életben is. Ezek a vélemények valós vélemények. Hogy kiben hogyan és miként csapódik le valami, azt nem mi döntöttük el, hanem nagyon sok interjút végignéztünk.” A Maga az ördög egy trilógia második része. Az első rész, amely a Pass-port Szabadka – A démonok városa címet viselte, inkább a vajdaságban élő magyarok és szerbek véleménye volt egymásról, valamint a Magyarországon élőkről. Ez a rész ugyanezt magyarországi szemszögből mutatja be. A harmadik pedig, a Pass-port Europe, mindezt az egész kontinensre, illetve az Európai Unióra vetíti ki. Urbán András rendező úgy véli: „Ez egy nagyon nehéz munkafolyamat volt, rengeteg szembesülés, rengeteg átgondolás, illetve a reakciók is lehetnek, lesznek fájdalmasak vagy akár pozitívak is, de tulajdonképpen annyi nem újdonság benne, hogy mi szüntelenül ezzel foglalkozunk, talán az, hogy most kimondottan csak ezzel.” A trilógiát az idei Desiré fesztiválon, november végén teljes egészében megnézheti a közönség.
A Maga az ördög a határ két oldalán élő magyarok közötti különbséget és hasonlóságokat mutatja. Azt, hogy mit gondolunk egymásról. Szeretjük-e vagy inkább gyűlöljük egymást? Akarunk-e az anyaország része lenni, és ha igen, mennyire. Mit tennénk meg azért, hogy magyar magyarnak tartsanak? Mészáros Gábor szerint: „Ez annyira élő téma, annyira kényes téma, ha ezeket a dolgokat feszegetjük, hogy talán ezzel kap az előadás egy olyan nyomatékot, olyan súlyt, ami talán az emberekből egy nagyon harsány reakciót vált ki.” Seres István elmondta: „Itt vérdráma zajlik, és nem csak a színpadon, hanem az életben is. Ezek a vélemények valós vélemények. Hogy kiben hogyan és miként csapódik le valami, azt nem mi döntöttük el, hanem nagyon sok interjút végignéztünk.” A Maga az ördög egy trilógia második része. Az első rész, amely a Pass-port Szabadka – A démonok városa címet viselte, inkább a vajdaságban élő magyarok és szerbek véleménye volt egymásról, valamint a Magyarországon élőkről. Ez a rész ugyanezt magyarországi szemszögből mutatja be. A harmadik pedig, a Pass-port Europe, mindezt az egész kontinensre, illetve az Európai Unióra vetíti ki. Urbán András rendező úgy véli: „Ez egy nagyon nehéz munkafolyamat volt, rengeteg szembesülés, rengeteg átgondolás, illetve a reakciók is lehetnek, lesznek fájdalmasak vagy akár pozitívak is, de tulajdonképpen annyi nem újdonság benne, hogy mi szüntelenül ezzel foglalkozunk, talán az, hogy most kimondottan csak ezzel.” A trilógiát az idei Desiré fesztiválon, november végén teljes egészében megnézheti a közönség.
