Vajdasági nagyberuházások a 2021-es köztársasági költségvetésben
A tervezet mintegy 1336 milliárd dinár bevételt és 1514 milliárd dinár kiadást lát elő. Tehát 178 milliárd dinár a jövőre várható költségvetési hiány. Január elsejétől 5,9 százalékkal nőnek a nyugdíjak és 6,6 százalékkal a minimálbér és a közszféra fizetései is emelkednek majd - mondta Siniša Mali pénzügyminiszter. Kiemelte, hogy a nagyberuházásokra mintegy 330 milliárd dinárt költenek majd, ami a GDP 5,5 százalékát teszi ki.
Ha a szerb állam nem segített volna a járványidőszakban összesen mintegy hatmilliárd euró támogatással a gazdaságnak és a lakosságnak, a gazdasági mutatók siralmasak lennének - erről is beszélt a szerbiai parlamentben a pénzügyminiszter. Siniša Mali szerint a második negyedévben a gazdasági visszaesés elérte volna a 15 százalékot, az egész évre nézve pedig 6 százalékos lenne a GDP-csökkenés. Az állami intézkedéseknek köszönhetően a zsugorodás nem lesz jelentős, jövőre pedig már növekedésről beszélhetünk.
2020-ban a koronavírus-járvány ellenére is erős maradt Szerbia gazdasága - kezdte meg beszámolóját Siniša Mali. Jelentős összegekkel segítették a vállalkozókat, a munkavállalókat és a nyugdíjasokat is. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően Szerbiában csökkent legkevésbé a GDP egész Európában. A 2021-es költségvetés szociálisan érzékeny, mert növekedni fognak a nyugdíjak és a bérek - tette hozzá a szerb pénzügyminiszter.
„Minden csekk összege a nyugdíjasainknak növekedni fog 5,9 százalékkal jövő év január elsejétől. Tehát a nyugdíjak nem csak biztonságban vannak, hanem a megfelelő napon fizetjük ki őket, sőt még meg is emeljük az összeget a koronavírus világjárvány ellenére is, figyelembe véve a legidősebbek szükségleteit és érdekeit. Még egyszer köszönöm, hogy velünk együtt kitartottak a reformok miatt az elmúlt időszakban. Ugyanígy megemeljük a fizetéseket a közszférában. 5 százalékot emelünk az egészségügyi dolgozók esetében januártól, a többieknek 3,5 százalékot, és mindenki másnak is meglesz április elsejétől az összesen 5 százalékos emelés.”
A jövő évi költségvetésben jelentős nagyberuházásokat is előláttak, összesen mintegy 330 milliárd dinár értékben. Megkezdik többek között a Fruška gorai-i korridor, a Belgrád-Újvidék gyorsvasútszakasz és a belgrádi metró építését is. A szerb pénzügyminiszter szerint jövőre a gazdasági növekedés eléri majd a 6 százalékot.
Kép: Szerbiai RTV
Az ellenzéki SDA Sandžak képviselője a nemzeti tanácsok pénzelésére és a Dél-szerbiai régió fejlesztésére szánt összeget kevesellte.
Shaip Kamberi, frakcióvezető, SDA Sandžak: „Arról beszélnek, hogy ez a költségvetés fejlesztő jellegű, és hogy a legtöbb nagyberuházás lesz, de én nem látok előrelépést a nemzeti tanácsok költségvetésének javítása terén és Preševo, Bujanovac és Medveđa községek kapcsán.”
A Vajdasági Magyar Szövetség nevében Újhelyi Ákos szólalt fel a 2021-es költségvetés vitájában. Örvendetesnek tartja, hogy számos vajdasági fejlesztés is bekerült a büdzsébe. A Szabadkai Népszínház felújítása része a kormányprogramnak, és várhatóan 2021-ben befejeződik majd.
Újhelyi Ákos, köztársasági parlamenti képviselő, Vajdasági Magyar Szövetség: „A várható befejező munkálatokra a Szabadkai Népszínház épületén a 2021-es költségvetésben nincsenek betervezve eszközök. Ennek észszerű oka van, hiszen november elején a költségvetés újraütemezésével 218 millió 600 ezer dinár lett elkülönítve, ami még mindig nincs elköltve. 2019. december végén beléptünk az úgynevezett 8/1-es munkafázisba, ami építészeti és belsőépítészeti munkálatokat jelent, valamint a színházterem berendezését színpadi technikával.”
A VMSZ képviselője hangsúlyozta a fürdőturizmus fejlesztésének fontosságát, aminek keretében 2021-ben átadják a palicsi wellness központot, az Y-ág két felüljárójának kiépítését, a Szabadka-Szeged és a Szabadka-Baja vasútvonalak fejlesztését. Emellett megemlítette a regionális utak, például a Csantavér-Orom szakasz kiépítését és a Horgos-Röszke határátkelő bővítését is.
Oktatási témákról beszélt ma a szerbiai köztársasági parlamentben Kiss Nándor. A Vajdasági Magyar Szövetség legfiatalabb képviselője egyebek mellett kitért a koronavírus-járvány miatt alkalmazott távoktatásra is, ami a tanárok, a diákok és a Pannon RTV közreműködésével magyar nyelven is sikeresen megvalósult. Hozzátette, hogy a gyermekek fejlődése érdekében kiemelten fontos, hogy anyanyelvükön, magyarul tanulhatnak. A politikus az oktatási intézményekben lezajlott felújításokról is beszélt. Kiss Nándor bízik benne, hogy a fejlesztések ezután is folytatódnak az oktatás területén, hiszen erre több iskoláknak is szüksége van.
Kiss Nándor, köztársasági parlamenti képviselő, VMSZ: „Szeretném kiemelni a csantavéri Hunyadi János Általános Iskolát, ahol sürgős cserére szorul a régi fűtőrendszer. Egészen pontosan az elöregedett kazánokat kell újakra cserélni. Ezzel nem csak az iskola válik biztonságosabbá a tanulók és az ott dolgozók számára, hanem energiahatékonysági és környezetvédelmi szempontból is jelentős beruházásról van szó. A másik példa a palicsi Miroslav Antić Általános Iskola, ahol a homlokzati nyílászárók karbantartását látták elő. Bízunk benne, hogy ezek a befektetések is a prioritások között szerepelnek majd az oktatás területén.”
Az egészségügyi rendszerről beszélt ma a szerbiai köztársasági parlamentben dr. Úri Emese. A Vajdasági Magyar Szövetség képviselője a megvalósított fejlesztésekre és a hiányosságokra is rámutatott. Véleménye szerint az egészségügyi rendszer drága és egyre bonyolultabb rendszer, amely folyamatos technológiai fejlődésen megy keresztül, ez pedig a szakértelem szintjének növekedését igényli. A politikus a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban elmondta, hogy hatalmas kihívás elé állítja az egészségügyi rendszert. A nemrégiben végrehajtott technikai fejlesztések azonban megkönnyítik a munkát - tette hozzá dr. Úri Emese.
„A modern egészségügy a technikai fejlődéssel együtt halad. Ma nem lennének pontos adataink, ha nem lenne elektronikus egészségügy. Ez azt jelenti, hogy az IT szektor, vagyis a műszaki és informatikai szakemberek nagyon fontosak az egészségügy számára. Ezt pedig felül kell vizsgálni az egészségügyi intézmények személyi kérdésekkel foglalkozó terveiben.”
