Sok pénzünk lesz, ha lencsét eszünk szilveszterkor?
A karácsonyi és a szilveszteri időszakot számos hagyomány és babona övezi. Régi magyar hagyományok szerint a szilveszter és az új év első napjának szokásai összefonódtak. Közös céljuk eredendően az, hogy a következő évre egészséget, bőséget, szerencsét és boldogságot varázsoljanak.
A karácsonyt követő időszakban több jeles névnap is szerepel naptárunkban, ilyen például a János és az István név is. A régi időkben a névnapok megünneplése sokkal nagyon jelentőségű volt a születésnapok köszöntésénél.
Sóti Éva, művészeti vezető, Aranykapu M.E., Ada: „Ezek a nevek minden családban előfordultak. István és a János ünneplése a mai napig nagyon ismert. Erre felénk nem voltak regölések és nem volt Istvánt köszöntő ének, de a saját ismerőseit mindenki meglátogatta és felköszöntötte.”
A szilveszteri és újévi ételek a jövőt meghatározó tulajdonságokkal bírnak. Természetesen a magyar hagyományok is bővelkednek a szerencse és a gazdagság varázslásának biztos fogásaival. A szerencsehozó szimbolika egyik jellegzetes étele a lencse vagy a bab, hisz szerencsét és a sok apró szem, pénzt ígér.
Lakatos Matild, Ada: „Szilveszterkor a lencse vagy bab, nálunk leginkább a bab, mert a lencsét nem nagyon szerette a család. Meg kocsonya, szárma, ez volt a menü. Rétest sütöttek az asszonyok, hogy hosszan nyúljon az év.”
Újév napján tilos bármilyen baromfihúst fogyasztani, mert a hiedelem szerint „elkaparja” a szerencsét. A legtöbb helyen talán a legismertebb szerencsehozó szimbólum a ropogósra sült malac, hiszen, ha hihetünk a hagyományoknak a „malac kitúrja a jövőbeni szerencsét” fogyasztói számára. Ha már malac, akkor nem maradhatott el a disznóvágás hagyománya sem.
Lakatos Sándor, Ada: „A disznóvágásba egy rokont meghívtak családostól. Egész nap ment a dáridózás, nagyon jó volt.”
A szilveszteri és újévi időszakot övező hiedelmeknek és hagyományoknak se szeri, se száma, így mindenki eldöntheti, miben hisz.
