Bőséges a kapor hozama
Nagyban folynak a kapor betakarításának munkálatai a határban Valkaisoron és Törökfaluban. Pósa Zoltán 12 hektáron több éve termeszt kaprot. Elmondása szerint a tavaszi időjárás miatti a néhány hetes lemaradás némi gondot okozott az áprilisban elvetett termény fejlődésében, viszont a hozam jelentősebb a vártnál: „Az idei tavasz nagyon hideg volt, ez nyomott hagyott a kapor növekedésén, sokáig nagyon sokat stagnált a kapor, nem fejlődött úgy, ahogy kellett volna.”
A gyógy-és fűszernövényként ismert kaprot jelentős illóolaj tartalma miatt a kártevők nem kedvelik, viszont a gyomirtásra nélkülözhetetlen odafigyelni.
Sterbik Ildikó, agrármérnök: „A kapornak a kezdeti fejlődősében a gyomelnyomó képessége nagyon gyenge, és a termesztésnek nagyon fontos feladata a gyomirtás. Ez a gyomirtás történhet preemergens, illetve posztemergens módon. A preemergens gyomirtás a vidékünkön jobban bevált.”
Gulyás Gábor valkaisori kaportermesztő szerint megéri a növénnyel foglalkozni, rövid a vegetációs ideje, a lekaszált földterületen másodvetésként pedig kiválóan termeszthető másfajta kultúrnövény. A lekaszált kaprot leginkább nagyban, ipari feldolgozásra adják el az általuk leszerződött felvásárlóknak a gazdák: „Két éve kezdtük el, a standard terményárak picit alacsonyak voltak, és ezért próbáltuk meg. Eddig úgy tűnik, hogy megéri, meg ebből jön be először pénz az évben, ezért is kezdtünk bele. Meg vagyunk vele elégedve.”
A kapor kilónkénti felvásárlási ára jelenleg 10 dinár körül alakul. A Vajdaság területén megtermelt fűszernövény 10 százaléka fedezi Szerbia egész éves szükségletét, így a termény túlnyomó részét a világ minden tájára exportálja az ország.
