Hőség van, tilos mindennemű tűzgyújtás, tarlóégetés!
Napjainkban egyre gyakoribb a gyepégetés, amely az elszáradt növényzetet hivatott eltüntetni, valamint a legelőt megújítani. A régi időkben ezeket a pusztai területeket legeltetéssel vagy kaszálással kezelték. Míg a gyepégetéssel tavasszal találkozhatunk leggyakrabban, addig a nyári időszakban a mezőgazdasági területeken megjelenő tarlóégetések is egyre gyakrabban fordulnak elő.
Szekeres Ottó, a Palics-Ludas Közvállalat természetvédelmi őre: „Mezőgazdasági területeken beszélhetünk a tarlóégetésről, aminek még nagyobb hagyománya van. A biomasszát, amit nem tudnak felhasználni vagy nehezükre esik elhordani a területről, azt az emberek felgyújtják. Ezzel több problémát is okoznak. Ha gyepről beszélünk, annak az élőhelynek van egy sajátos élővilága, ami azáltal, hogy leég, lebomlik ez a teljes rendszer, és aztán egész más típusú gyep vagy más típusú élővilág jelentkezik a területen.”
A fel nem használt biomassza elégetésével hatalmas természetvédelmi károkat is okozhatnak a gyújtogatók. Szerbiában egyébként január 1-je és december 31-e között tűzgyújtási tilalom van érvényben.
Ritkán beszélhetünk emberi tényező kizárásáról nyílt téri tűz esetében - tette hozzá Szekeres Ottó. Mint mondta, legtöbbször közvetlenül, de gyakran előfordul, hogy közvetett módon is képes az ember tüzet okozni a szabadban.
„Közvetetten például úgy történhet, hogy valaki eldobja a szemetet. Egy üveg szemetet, ami köztudott, hogy egy megfelelő pozícióban a napsugarakat összegyűjtve mintegy gyújtópontként meggyújthatja a nagyon száraz gyepet maga körül. Akár egy sörösüveg vagy borosüveg, amit azért előszeretettel hagynak kint maguk után, amikor kimennek a természetbe.”
A szándékos gyújtogatást egyébként a törvény pénzbírsággal bünteti. A természetes személy 10.000 dinár pénzbírsággal sújtható, jogi személy esetében ez az összeg 300.000 dinártól 1.000.000 dinárig terjed.
