Sinkovits Péteré az idei Kanizsai Írótábor Vándorkulacsa
A háromnapos tábor utolsó napja megemlékezéssel és hagyományosan az írótábor Vándorkulacsának az átadásával zárult. Ezzel pedig be is fejeződött a vajdasági magyar irodalom egyik kiemelt eseménye Magyarkanizsán.
A háromnapos tábor utolsó napjának első programja a megemlékezésről szólt. A tavalyi írótábor óta elhunyt neves vajdaságiakról emlékeztek meg, név szerint Böndör Pálról, Bela Duranciról és Jung Károlyról. Utóbbi, nemrégiben elhunyt kiemelkedő vajdasági magyar költőre, néprajzkutatóra Dévavári Beszédes Valéria néprajzkutató emlékezett vissza.
„Egy európai szintű folklorista volt, akiről mindenki tudta, hogy európai szintű, de nekem egész életében az volt az érzésem, hogy ezt nem adták neki tudtára. Nagyon sokat lehet tőle tanulni, az igényessége, az irodalomnak az ismerete miatt, és igazság szerint mi rettenetesen irigykedtünk rá, mert a Jung Károly nem csak néprajzos volt, hanem író is volt, költő is volt.”
A hagyományokhoz híven az írótábor Vándorkulacsa ismét új gazdára talált, az idei évben Sinkovits Péter személyében. Évtizedekig dolgozott újságíróként, de verseskötetek, tárcakötet is született tollából, az utóbbi időben pedig a próza foglalkoztatja. Eddig három regénye jelent meg, a negyedik pedig készülőben van.
„Elsősorban akár illik, akár nem, de el kell mondanom, hogy meglepődtem, persze kellemesen. Ez mindig is egy elismerés volt, egy erkölcsi elismerés annak, aki kapta. Volt idő, amikor verssel kellett megszolgálni, többen is írhattak, és akinek a legsikeresebb volt a verse, az kapta a Vándorkulacsot, aztán ez módosult végül is.”
A 69. Kanizsai Írótábor tehát véget ért. A három nap alatt irodalmi tanácskozásokon, irodalmi beszélgetéseken, kiállításmegnyitón is részt vehettek a táborozók.
