A sörgyártásról tartanak tanácskozást Nagybecskereken
A szimpóziumot Marijana Dukić-Mijatović, az Oktatási, Tudományos és Technológia-fejlesztési Minisztérium államtitkára nyitotta meg.
Másfél évtizede annak, hogy rossz privatizálás után leállt a nagybecskereki Sörgyár. Ennek ellenére minden évben a városban megtartják a Sörnapokat, negyedik éve pedig a sörgyártással kapcsolatos szakmai tanácskozás házigazdái.
Zoran Ljubotina, a nagybecskereki Turisztikai Egyesület igazgatója: „Nagybecskerek a sör városa, a rendezvénye alapján, de a sörgyártás hagyománya szempontjából is, hiszen itt van a régió egyik legrégebbi sörgyára, amely 1745-ben kezdett el dolgozni. Erre büszkék vagyunk. De azt is reméljük, hogy egy bizonyos idő után újra lesz sörgyárunk.”
A tanácskozás célja egész Szerbia sörgyártásának a felélénkítése. A szakemberek szerint ez lehetséges, ráadásul többszörös haszonnal is járna.
Radovan Pejanović, a szervezőbizottság elnöke: „A hagyomány létezik, de sajnos a privatizáció tönkretette ezt az iparágat. Az a célunk, hogy tudományos kutatásokkal, szakmai tanácskozásokon ösztönözzünk a vállalkozásokat ezen a téren. De egyben üzenjük a gazdaságpolitika vezetőinek, hogy támogassák ezt a Szerbia számára fontos ipari ágazatot, amiből többszörös haszon származna.”
Az országban továbbra is húsz hektáron termesztenek komlót, ami elsősorban a kis és a közepes nagyságú sörgyárak további fejlődése szempontjából jelentős.
Jan Kišgeci, nyugalmazott egyetemi tanár: „A terület Vajdaságban, pontosabban Bácspetrőcön, a Petrovec birtokon növekszik, átlagban két hektárral, ami jó. Fontos, hogy az idén rendkívül jó minőségű komló termett, amit felkínálhatunk minden hazai, sőt a külföldi sörgyáraknak is.”
A szimpóziumon több mint húsz szakelőadást tartanak, melyek témái a sör, a sörgyártás alapanyagai és a gyártási felszerelései. A szervezők azt remélik, hogy a következő években sikerül majd kongresszus szintjére emelni a rendezvényt.
