A jövő mezőgazdasága
A precíziós gazdálkodásban nem mindenképpen a rekordterméshozam az elvárás, hanem egy kiválasztott jó hozam racionalizált körülmények között – mondta az est vendége, Vörös Árpád precíziós talajtérképezési szakmérnök, vállalkozó, akivel Bakos Viktor agrármérnök beszélgetett.
A precíziós technológia lényege minél több adatot gyűjteni a mezőgazdasági termelésről, a területekről, a növényekről, amit aztán digitalizálva egy fejlett számítástechnikai rendszerben feldolgozva hasznosítani lehet. Az utóbbi száz évben végzett intenzív műtrágyázás miatt a vizsgált parcellák nagy része túlterhelt a különféle hatóanyagokkal. A termelők gyakran meglepődnek, hogy valójában milyen kevés műtrágyára lenne szükség, amivel jelentős költségmegtakarítások érthetők el – mondta Vörös Árpád, szakmérnök.
„A foszfor, illetve kálium képes felhalmozódni a talajban, nem úgy mint a nitrogén, ami kimosódik, kipárolog, és ebből kifolyólag elég komoly tartalékokra tettek szert a termelők, ami már a végén bizonyos káros hatással tud lenni a termésre, illetve magára a természetre is, arról nem is beszélve. Úgyhogy a precíziós gazdálkodásnak mindenféleképp az is az egyik fő szempontja.”
A precíz gyomfelvételezés és a talajelemzés értékei alapján meg lehet határozni, mely parcella részekre kell gyomirtó és mennyi. Klorofil-térképezéssel pedig fel lehet mérni az adott hiánybetegségeket vagy más problémákat is az adott területen.
Bakos Viktor, agrármérnök: „Mindezt össze tudjuk kapcsolni egy dróntechnológiával. Hogy mi a jövő? Természetesen az önvezető traktorok, amikor 15-20 év múlva már a fiatalok vagy akár a mostani fiatalabb mezőgazdász generáció majd drónokra fog engedélyt szerezni, és ott fognak zümmögni a határban a különböző permetező gépek.”
A jövő mezőgazdaságában a környezetterhelés csökkentése, a precíziós gazdálkodás és a különböző input anyagoknak, például a műtrágyáknak, permetezőszereknek a minimális, de szakszerű, célirányos használata lesz a legfontosabb tényező – hangsúlyozták a szakemberek.
