Szakmai napot tartottak az aracsi pusztatemplomnál

A tartomány és a köztársaság képviselői a helyszínen, valamint a törökbecsei Művelődési Házban tájékozódhattak a felújítási munkálatok menetéről, a most folyó roncsolásmentes anyagvizsgálatokról és a felszínközeli geofizikai kutatásokról.

A XIII. század közepén épült aracsi pusztatemplom magányosan magasodik a törökbecsei határban. Nem csak az idő vasfogának nyomait viseli magán, hanem felújítási munkálatok több szakasza is elkülöníthető rajta egymástól.

Slavica Vujović, építészmérnök-konzervátor, Tartományi Műemlékvédelmi Intézet: „Voltak beavatkozások a XIX. és a XX. század folyamán is. Valójában hihetetlen, hogy ez egy olyan kulturális emlékhely, amely hosszú gondozásról tanúskodik, és leolvashatóak róla a változások a megőrzéshez való hozzáállásban, amikor engedélyezett volt a rekonstrukció is.”

Lézeres térszkennerrel megalkották a templom háromdimenziós modelljét is, ami új adatokkal is szolgálhat, valamint a korszerű technológiák megnövelhetik a későbbiekben elvégzendő ásatások hatékonyságát is.

Danijela Vanušić, kulturális örökségért felelős segédminiszter, Szerbia: „A mai módszerek igazán roncsolásmentesek, és lehetővé teszik, hogy lássák, mi rejtőzik az archeológia elől a föld alatt, és nem kell szondákkal dolgozni, vagy valamilyen módon - úgymond - bolyongni, nem tudván, hogy pontosan hol mi rejtőzik. Megtudtuk, hogy a közelben van egy nagy nekropolisz, ami természetesen várható is volt, tekintettel arra, hogy ezen a területen volt egy nagy település.”

Évente több ezer turista és zarándok látogat el a templomhoz, és szükséges a megfelelő hozzáférés biztosítása. Az épület megőrzése és a környék feltárása mellett az infrastruktúra fejlesztése is prioritás.

Hajnal Jenő, elnök, Magyar Nemzeti Tanács: „Magának az épületnek, a templom sziluettjének a megőrzésével, a környék rendezésével, egy látogatóközpont kialakításával, úttal, és mindannak az ellátásával, ami a mai turistaigényeknek megfelel, olyan helyzet fog kialakulni, ami nem csak az itt élő magyarságnak, hanem egész Szerbia turisztikai látogatottságának szempontjából is fontos állomáshelye lesz.”

A konzerválás, a régészeti kutatómunka és az egyéb munkálatok, Magyarország és Szerbia közös nagyberuházása, amelyről egy 2013-as konferencián állapodtak meg.

Pásztor István, elnök, Tartományi Képviselőház: „Nagyon fontos az, hogy a mai napon itt voltak mindazok, akiknek feladatuk volt, illetve lesz ennek a munkának a lebonyolításában, és nagyon fontos az, hogy újabb lendületet tud kapni talán ez a közös elhatározás, hogy belátható időn belül szerződéssel pontosítsuk az egymás iránti, illetve a munka iránti kötelezettségünket.”

Számítások szerint a terv második része 5 millió euróból teljesíthető lesz.