Az aradi vértanúkra emlékeztek Zomborban
A Kaszinó udvarában alkalmi műsor keretében elhelyezték az emlékezés virágait Zombor szülötte, Schweidel József aradi vértanú szobránál.
A Szent Kereszt-templomban kezdődött a zombori megemlékezés. A gyászmise után a résztvevők megkoszorúzták az 1848/49-es hősök emlékművét, majd elmondtak egy imát az első világháborúban elesett katonák sírjánál.
Szadek Vince, gimnazista, Zombor: „Számomra ez a megemlékezés nagyon fontos dolog, nekem mint magyarnak. Fontos visszaemlékeznünk arra, hogy mit tettek hőseink a hazáért, és természetesen úgy tartom, hogy az egész korosztályom is tisztában kell hogy legyen, milyen hősies tetteket hajtottak végre már abban a korban is.”
Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa és a vajdasági magyar szervezetek mellett Zombor testvérvárosának, Bajának a képviselői is megkoszorúzták az emlékműveket. Preininger Rozália erdélyi származású, ezért számára mindig megható részt vennie egy határon túli eseményen.
Preininger Rozália, városi tanácstag, Baja: „Nagyon sokan Magyarországon nem tudják, de sokkal többet kell egy határon túli magyarnak tenni ahhoz, hogy megmaradhasson egyáltalán, és hogy megtarthassa a nemzeti identitását.”
Az aradi vértanúkra Zomborban 1988-tól minden évben megemlékeznek.
Karcher Erzsébet, elnök, Magyar Polgári Kaszinó: „Schweidel József aradi vértanú Zombor város szülöttje, köré és az emlékére komoly kultusz épült föl Zombor városban. Volt egy teljes életnagyságú szobra a ligetben, amit sajnos az első világháborúban lebontottak, ezt sokáig nem sikerült visszaállítani, hanem néhány évvel ezelőtt mi itt az udvarunkban felállítottunk egy mellszobrot.”
A történelmi eseményekre Szerda Balázs történész tekintett vissza. Kiemelte, minden történelmi eseményt érdemes a mai kor szemüvegén keresztül szemlélni, ha tanulni szeretnénk belőle. Hozzátette, nekünk nem kell az életünket adnunk, csak élnünk kell érte: „Meg kell vallanunk azt, hogy magyarok vagyunk, és tudnunk kell, mi a célunk: megmaradni, és az elkövetkező több száz évben is magyarnak lenni itt a Délvidéken is. Azt gondolom, hogy fontos tudatosítani magunkban azt, hogy ez tényleg egy mindennapos harc.”
A zombori megemlékezést megzenésített versek és a kaszinó dalárdája tette még emelkedettebbé.
