Haladunk mi, csak göröngyös az út az EU felé
A legfrissebb uniós jelentés szerint az ország külpolitikája kevésbé áll összhangban az unióéval, mint egy évvel ezelőtt. Egyes vélemények szerint a legnagyobb gond, hogy az ország nem vezetett be szankciókat Moszkvával szemben.
Tavaly 64, idén 45 - ez százalékban kifejezve az az arány, amelyben Szerbia kül- és biztonságpolitikája összhangban áll az Európai Unióéval. És éppen ez a majdnem 20 százalékos csökkenés az, ami miatt egyelőre úgy tűnik, hogy Szerbia nem tud rohamléptekkel haladni az uniós tagság felé. Igaz, a tempó eddig sem volt őrületes, hiszen 2014 óta a 35 csatlakozási fejezetből csak 22 nyílt meg, és közben a folyamat metodológiája is módosult.
Most már klaszterekről, fejezetcsoportokról beszélünk, de tavaly december óta azok terén sem történt előrelépés, noha az Európai Bizottság javaslatot tett arra, hogy megnyíljon a hármas, vagyis a versenyképességre és a növekedésre vonatkozó csoport. Erre decemberben még lesz lehetőség, de ezt ebben a pillanatban senki sem tudja garantálni.
Vladimir Bilčik, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője szerint sem végzett egyenes vonalú egyenletes mozgást Szerbia az uniós tagság felé vezető úton, és ez nem mehet így tovább, Szerbiának határozottan meg kell mutatnia, hogy a jövőjét az Európai Unióban képzeli el. „Az integrációs út kicsit olyan volt, mint a jojó, felmegy, lemegy, felmegy, lemegy. Ez nem módja az előrelépésnek. Európa sorsfordító lehet Szerbia állampolgárai számára.”
Szerbiának szüksége van az Európai Unióra, de az Európai Uniónak is szüksége van Szerbiára – ezt már Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos mondta. Közölte: Belgrádra partnerként és szövetségesként számít Brüsszel, ugyanakkor vannak bizonyos szabályok. „A szabályok nagyon egyértelműek. A bővítési folyamattal és annak lépéseivel kapcsolatos döntés az Európa Tanács kezében van. Ugyanakkor meg kell érteni a politikai kontextust, amely sürgető, főleg Európa számára. Úgy gondolom, hogy az Európai Parlament döntése, illetve javaslata ezt mutatja. Az üzenet Szerbia számára, amelyet a jelentésből is ki lehet olvasni, az az, hogy szükségünk van Szerbiára szövetségesként, mert Szerbia tagjelölt ország, amely a tagság érdekében tárgyal, és véleményünk szerint Szerbia az egyik legközelebbi szövetségesünk.”
Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága is elfogadta az uniós bővítésről szóló jelentést, amelynek a szerzője Tonino Picula horvátországi európai parlamenti képviselő. Ők azt szeretnék elérni, hogy Szerbia csak akkor folytathassa az európai integrációját, ha szankciókat vezet be Oroszországgal szemben. Tonino Picula, európai parlamenti képviselő, Horvátország: „A javaslatokban, amelyet éppen most fogadtunk el a Külügyi Bizottságban, nemcsak a Moszkva ellen bevezetendő szankciókról van szó, hanem arról is szó van, hogy Szerbiának valóban számos más reform tekintetében is többet kell tennie. Nagyobb teret kell biztosítania a jogállamiságnak, nagyobb sokszínűségre van szükség a média terén, és ez együtt ad majd egy összesítő értékelést a szerbiai helyzetről, és ha ezt nem egyeztetik össze kellő mértékben, akkor lehet gondolkodni arról, hogy bizonyos pénzügyi eszközöket megvonjanak.”
A szerb kormány viszont egyelőre a büntetőintézkedések ellen van. Ana Brnabić szerb kormányfő kijelentette, Szerbia teljes mértékben elítéli Oroszország Ukrajna elleni agresszióját és a nemzetközi jog megsértését, ugyanakkor ellenzi a szankciókat. A miniszterelnök szerint az új kormány feladata lesz erről is dönteni, egyelőre azonban a szankciók bevezetése nem áll érdekében az országnak. A közvélemény-kutatások szerint egyébként a szerbiai állampolgárok 80 százaléka ellenzi azt, hogy Szerbia büntetőintézkedéseket vezessen be Oroszország ellen. Ana Brnabić, miniszterelnök, Szerbia: „Az Oroszország elleni szankciók nem szolgálják a legjobban Szerbia nemzeti érdekeit. Emellett a szankciókat a népünk nem támogatja éppen azért, mert volt már szankciók tárgya, illetve alanya a kilencvenes évek során, és tudjuk, hogy az emberek mennyit szenvednek, és tudjuk, hogy ezeknek nincs jelentős befolyásuk magára a politikára, illetve arra, hogy egy országot eltántorítsanak attól, amit tenni akart, vagy tesz is.”
Október 8-án tartott, televízióban is sugárzott beszédében Aleksandar Vučić köztársasági elnök felhívta a figyelmet arra, hogy van egy dokumentum, amelyet a nemzetközi közösség készített elő, és amelyben az olvasható, hogy jelentős előnyei lennének annak, ha Szerbia úgy rendezné a kapcsolatát Koszovóval, hogy az kiemelt haszonnal járjon Pristinára nézve. Viszont Szerbia is profitálna belőle. „A lényeg az, hogy Szerbia engedje meg Koszovónak, hogy csatlakozzon az összes nemzetközi szervezethez, ideértve az ENSZ-t is. Szerbia ezért cserébe – nincs ez pontosítva -, de gyors európai uniós csatlakozást, valamint valószínűleg jelentős gazdasági támogatást kapna.”
A sajtóban azonnal megjelentek találgatások arról, hogy ha ezt a dokumentumot vagy megállapodást nem írja alá Szerbia, illetve ha nem vezet be szankciókat Oroszország ellen, akkor az retorziókkal járna, megszakadhatna a csatlakozási folyamat, vagy bizonyos uniós támogatások szűnnének meg. Emanuele Giaufret, az Európai Unió szerbiai küldöttségének a vezetője elutasította ezeket a lehetőségeket. Emanuele Giaufret, szerbiai küldöttségvezető, Európai Unió: „Ebben a pillanatban senkinek nincs szándékában befagyasztani a tárgyalásokat. Ez a jelentés egyértelműen azt mutatja, hogy folytatni akarjuk a munkát. Be akarjuk fektetni a politikai erőnket, a pénzügyi forrásainkat, a diplomáciai kezdeményezéseinket a Nyugat-Balkánban és Szerbiába. Jelenleg itt tartunk. Természetesen vannak egyet nem értéseink bizonyos kérdésekben, amelyekről szó volt, különösen a külpolitikát és a szankciókat érintően, amelyekről majd tárgyalunk, és remélhetőleg megoldjuk, de ebbe az irányba megyünk.”
Szerbia európai integrációjával kapcsolatban mindig az a kérdés, hogy mit tett vagy mit nem tett meg Belgrád a csatlakozás érdekében. Ez rendben is van, hiszen mindig annak kell teljesítenie az elvárásokat vagy hozzáidomulnia a többiekhez, aki csatlakozni szeretne egy csoporthoz. Az évek alatt viszont az elvárások sokat változtak, újabbnál újabb feltételek jelentek meg, és ez felveti a kérdést, hogy voltaképpen akarja-e ez a csoport, hogy Szerbia csatlakozzon hozzá. Korábban a Koszovóval fenntartott kapcsolat rendezése, most Oroszország, illetve a szankciók kérdése hátráltatja a folyamatot. Hasonló kérdéseket fogalmazott meg Jadranka Joksimović európai integrációért felelős miniszter is.
Jadranka Joksimović, európai integrációért felelős miniszter, Szerbia: „Túl hosszú ideje tesszük fel a kérdést, hogy mennyire vagyunk mi közelebb az Európai Unióhoz, és persze ez fontos és jogos kérdés, de az új metodológiával, és mindazokkal a geopolitikai okokkal, ezekkel az új elemekkel, amelyekről már szó volt, teljesen jogossá vált feltenni azt a kérdést is, hogy hogyan is áll az Európai Unió a Nyugat-Balkán kérdésében. Az új módszertan ugyanis nemcsak az alkalmazkodásról szó, nemcsak arról szól, hogy mi most csak átvesszük, alkalmazzuk az uniós gyakorlatot, hanem a változások együtthatásáról is szó van benne, amelyeknek elsősorban a tagjelölt országokban kell megtörténniük, de az Európai Unióban, ebben az új hozzáállásban és a közös munkában is. Tehát a kérdés az, hogyan is áll az Európai Unió a Nyugat-Balkán kérdésében az üzeneteit, a csatlakozási folyamatot érintő tevékenységet, és bizonyos módon a komolyságot illetően, hogy ez a folyamat, éppen a geopolitikai és geostratégiai okok miatt, amelyek most meghatározóvá váltak.”
Deli Andor, a Fidesz vajdasági származású európai parlamenti képviselője ugyanakkor optimista. Mint mondta, a nyugat-balkáni országokról szóló jelentések inkább pozitív hangvételűek, és arra utalnak, hogy Brüsszel ismét nyitna a térség felé. „Azt hiszem, hogy az általános hangvétele ennek a jelentéscsomagnak… az európai tagsághoz is.”
Deli Andor ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy az Európai Parlament novemberben vitatja meg ezeket a jelentéseket, és a testület az utóbbi időben kritikusabb hangnemet ütött meg. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy az Európai Parlament döntései, illetve javaslatai nem kötelező érvényűek, így az Európai Tanács decemberben dönthet úgy, hogy minden bírálat ellenére újabb fejezetcsoportot nyit meg Szerbiával, de mondhatja azt is, hogy azoknak van igaza, akik szerint az ország mindaddig nem folytathatja a tárgyalásokat, amíg nem csatlakozik az Oroszország elleni szankciókhoz.
