Az új magyar Polgári Törvénykönyv gyakorlati alkalmazásáról
A tartományi képviselőházban megtartott szakmai jellegű találkozó a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság szervezésében valósulhatott meg.
A magyar országgyűlés 2013-ban fogadta el az új magyar Polgári Törvénykönyvet. A VMTT tanácskozásán az azóta eltelt közel egy évtized alatt szerzett tapasztalatokat vitatták meg a résztvevő kutatók. A rövidebb nevén Ptk.-ként ismert kódex a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozza.
Sándor István, az MTA doktora, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora: „Gyakorlatilag meghatározza a magánjogi jogviszonyok kereteit. Ugyanakkor viszont rugalmas a társadalmi és gazdasági változásokra, a különböző műszaki jellegű újításokra. Például a globalizáció által felhozott e-kommunikációnak a jelenségére hiteles válaszokat tud adni. Ebből eredendően a Ptk. egy állandó anyagot képez, de folyamatosan megújul és egyes részterületeken újabb és újabb területek kerülnek szabályozásra.”
A 2014-ben hatályba lépett új törvénykönyv jelentős változásokat vezetett be a polgári jogban. A korábbi változat szövegének körülbelül felét őrizte meg, negyedét korrigálta, negyedrészben pedig lényegileg megváltozott, új tartalmat kapott. 2016-ban további módosításokon esett át.
Szalma József, akadémikus, a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság: „A régi polgári törvénykönyv a személyiségi jogosultságokat elkerülte, nem szabályozta. A modern európai polgári törvénykönyvekhez képest és azokkal összhangban a nem vagyoni, tehát a személyiségi jogosultságokat, emberi méltóság például, az új magyar polgári törvénykönyv szabályozza.”
A Vajdasági Magyar Tudományos Társaság elsődleges célja, hogy hozzájáruljon a vajdasági magyar nyelvű tudományosság fejlesztéséhez. Az újvidéki tanácskozást 21. alkalommal szervezték meg.
