Fontos a kalács Torontálvásárhelyen
A debellácsi fontoskalács nélkül régen elképzelhetetlen volt a lakodalom a dél-bánáti településen. A helyiek igyekeznek továbbra is fenntartani a helyi jellegzetes étel hagyományát.
Kalánka Judit, titkár, Torontálvásárhelyi Magyar Művelődési és Művészeti Központ: „A háromnapos faluünnepre, a falu napjára úgyszintén készítettünk, nem eladásra, hanem most ajándékozzuk. A helyi közösségtől lovaskocsival megyünk mint, ahogy eddig is mentek, meg azelőtt is, ahogy mentek már hány éve.”
Torontálvásárhelyen régen majdnem minden házban tartottak lovakat, manapság ez már a múlté. Hlebec István édesapja kovács volt, így maradt meg nála a lovak iránti szeretet.
Hlebec István, Torontálvásárhely: „Azelőtt ló volt, az volt a minden, azzal munkálták a földet, mindent azzal csináltak, de a lovakat kiszorították a gépek, a modern világ, és most csak, aki szereti, az tart csak.”
Kovács Csilla néptáncoktató tanítványai nélkül nem múlhat el kulturális rendezvény a faluban.
Kovács Csilla, osztálytanító, néptáncoktató, Torontálvásárhely: „Az ötlet a művelődési otthonból indult méghozzá úgy, hogy az iskolában a szabad aktivitás órákon foglalkozunk a gyerekekkel, tanítsuk őket, a néptáncot nekik, úgyhogy ebben az évben a harmadikos és a negyedikes diákok vesznek részt.”
Ilyenkor a testvértelepülések küldöttei is ellátogatnak a faluba. Torontálvásárhely és a magyarországi Balatonszabadi 15 éve ápolnak ilyen jellegű kapcsolatot.
Ágoston László, alapító, Thália Művészetbarát Egyesület: „Csak akkor lehet élő két telepítést között egy kapcsolat, ha ez nem csak formális szinten, hanem személyes, baráti és tartalmi részben is, és nem csak protokollárisan működik, úgyhogy mély és hosszú a barátság köztünk. A barátságot talán az is jól fémjelzi, hogy próbálunk minden évben, éppen a torontálvásárhelyi barátaim kívánságára itt lenni egy gyerek darabbal és felnőtt darabbal.”
A Torontálvásárhelyi Napokon a Pipacs Nőegylet szervezésében kukoricafesztivált és batyubált is tartanak.
