Orbán Viktor: nincs esély uniós megállapodásra a migrációról
Josep Borrell, uniós bővítési biztos közölte, hogy jelenleg tíz tagjelölt ország van, és mindent meg kell tenni, hogy ezek az országok gyorsan csatlakozni tudjanak. Hozzátette: 2030 nem egy végleges céldátum, de jó ilyen pontokat kijelölni, mert akkor a cél lebeghet az emberek szeme előtt. A spanyolországi találkozón szó esett Szerbia és Koszovó kapcsolatáról is, illetve a feszültségek következményeiről is.
A granadai találkozót megelőző nyilatkozatában Orbán Viktor magyar miniszterelnök annak a véleményének adott hangot, hogy nincs esély az egyetértésre migráció kérdésében az Európai Unió tagországai között, főként azt követően, hogy a legújabb csomagot az országok Lengyelország és Magyarország megkerülésével fogadták el, holott korábban arról volt szó, hogy egyhangú döntésre van szükség. Az uniós bővítésről a magyar kormányfő annyit mondott, hogy Budapest támogatja azt, és nem tartja tisztességesnek, hogy bizonyos országok az elvégzett munka ellenére sem csatlakozhattak még, hiszen az EU-nak szüksége van rájuk. Orbán Viktor Szerbiára is kitért. Mint mondta: a Belgrád elleni szankciók bevezetése nem lehetséges, a felvetés is nevetséges.
Orbán Viktor, miniszterelnök, Magyarország: „A koszovóiaknak változtatniuk kell a viselkedésükön, nem szabad provokálniuk a szerbeket. A provokáció válaszreakciót vált ki, az pedig instabilitáshoz vezet. Szerbia nélkül nincs stabilitás a Balkánon, ezért én egyértelműen azért állok ki, hogy segíteni kell Szerbiát a régió stabilizálásban.”
Egy nappal korábban Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján, amelyet szintén Granadában tartottak, felhívta az országok vezetőinek a figyelmét a feszült viszonyra Belgrád és Pristina között. A szerb elnök Instagram oldalán közölte: az európai vezetőkkel folytatott számos találkozójának ez volt a legfőbb pontja, hiszen az ő feladata volt, hogy Szerbia álláspontját ismertesse. „Minden erőnkkel küzdeni fogunk hazánkért, és remélem, sikerrel járunk” – tette hozzá.
Aleksandar Vučić, köztársasági elnök, Szerbia: „Soha nem állt szándékunkban, hogy bárkit is megtámadjunk a térségben. Az igazi kérdés az, hogy támogatják-e az ENSZ Alapokmányát és az ENSZ határozatait, amelyek még mindig érvényben vannak, vagy nem. Ha támogatják, amikor Ukrajnáról beszélünk, akkor az én kérdésem pedig az, hogy mi a probléma Szerbiával, miért nem támogatják a saját határozataikat, amelyek még mindig érvényben vannak, és az ENSZ Alapokmányát, amely szintén hatályban van. És ez a valódi politikai kérdés Szerbia minden lakója számára, és ez az, ami igazán aggaszt minket.”
Az európai uniós állam- és kormányfők ugyan informális találkozón vettek részt Granadában, a kérdések, amelyekkel foglalkoztak, azonban nem elhanyagolhatók. Ahogy Charles Michel, az Európai Tanács elnöke fogalmazott: az Európai Unió jövőjének alapvetéseiről volt szó, vagyis arról, milyen EU-ban akarnak élni az emberek, milyen jövőt szánnak az uniónak.
