A vasút hatása Szabadka fejlődésére egykor és ma
A Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója kiemelte, a vasúthálózat Szabadkán is gazdasági és társadalmi változásokat vont maga után.
A XIX. század végén és a XX. század elején Szabadka kiemelkedő vasúti csomópont volt. A városból kiinduló vasútvonalak mentén egész települések alakultak ki. A vasútvonal egy része az Alföld–Fiumei Vasúttársaság által épített, Nagyvárad és Eszék között elhelyezkedő Alföld-Fiume vasút egyik szakasza volt. Az első, Szeged-Rókus és Zombor közötti, 101 km hosszú vonalszakaszt 1863-ban kezdték építeni, és 1869. november 11-én nyitották meg a forgalomnak.
Szűcs Balázs, igazgató, Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet: „Gazdasági szempontból az áruszállítás, a kereskedelem felvirágozását jelentette és jelentheti ezt ma is. Az ipar fellendülését jelenti. A személyszállítás lehet, hogy nem új szállítási forma, de minden bizonnyal sokkal gyorsabb lesz.”
Szabadka a valamikori Magyarország egyik legfontosabb és legfejlettebb városa volt, és ez egyértelműen annak köszönhető, hogy a XIX. század második felében begördült az első vonat a városba - mondta dr. Pásztor Bálint. A VMSZ megbízott elnöke hangsúlyozta, Szabadka és vidéke a perifériáról központi régióvá fog nemesedni: „Mi az elmúlt években is, amíg tartottak az előkészületek a Szabadka-Szeged vasút felújítására vonatkozóan, arról beszéltünk, hogy a történelmi tapasztalatok azt mondatják velünk, hogy ott, ahol fejlődik a vasút, ott fejlődik a vidék és fejlődik a város. Emelkednek az ingatlanárak, mobilisabbá válik a lakosság. Új lehetőségek teremtődnek a település számára, városiasabbá válik. Ez történt a XIX. század második felében, és ennek leszünk a közvetlen szemtanúi a következő hónapokban, években újra.”
Emlékeztetőül: a Szabadka-Szeged vasútvonal nyolc év után, november 28-án indult el újra. A tervek szerint a Szabadka-Baja vasútvonal is kiépül. A Belgrád-Budapest hálózat pedig jelenleg is kivitelezés alatt áll.
