Óraátállítás - holnaptól még este 7-kor is világos lesz
Március 31-én hajnali kettőkor három órára tekerjük előre az órák mutatóját, ez pedig azt jelenti, hogy egy órával kevesebbet aludhatunk. A digitális eszközök jelentős része az átállást már automatikusan végzi.
Az óraátállítás ötletgazdájaként Benjamin Franklint szokás emlegetni, aki az elsők között vetette fel 1784-ben, hogy a természetes fény maximális kihasználása érdekében érdemes lenne a napi ritmusunkat a Nap járásához igazítani. A nyári félévben ugyanis a Nap korábban kel és később nyugszik, így ha előrébb tekerjük a mutatót, azzal esténként még egy világos órát nyerünk. Mindezzel pedig rengeteg gyertyát lehetne megspórolni.
A javaslatból persze nem lett azonnal világszerte alkalmazott gyakorlat. A következő csaknem másfél évszázadban ugyan fel-felbukkant az ötlet, de süket fülekre talált. Végül az I. világháborúban jelentkező súlyos nyersanyaghiány törte meg a jeget: a nagyhatalmak egymás után vezették be a módszert, a sort Németország nyitotta 1916-ban.
Az Európai Unió korábbi határozata szerint minden országnak véglegesen át kell állnia a választott téli vagy nyári időszámításra, az erről szóló döntést azonban egyre tovább halasztják. Az Európai Parlament 2019-ben megszavazta az eltörlését, a koronavírus-járvány miatt azonban ezt elhalasztották, majd a határidőt 2025-re tolták ki.
Szerbia 1983. március 27-én kezdte el alkalmazni a nyári időszámítást.
