Szeretné látni Szabadkát madártávlatból?

Stábunk a hétvégén a terepen nézett utána annak, hogyan zajlik a gyakorlás, hogy hogyan lehet sík vidéken a magasba szállni, és hogy kinek ajánlott a siklóernyőzés.

Szabadka határában vagyunk, Makkhetesen, a 3-as busz végállomásánál, az erdő tövében. A maroknyi siklóernyős az időjárást kémleli, mert a túl nagy szélben nem lehet felszállni. A körülmények azonban még megfelelők, indulhatnak szépen sorjában a kalandra és szabadságra vágyó siklóernyősök.

A siklóernyő, nem ugyanaz, mint az ejtőernyő. Lusta hegymászók találmánya, akik a meghódított csúcsokról egyszerűen lerepültek, időt és energiát spórolva.

Papp Miklós, siklóernyő pilóta: „Az ejtőernyőzés arra szolgál, hogy ha valaki kiugrik egy magas pontról, akkor túlélje a földet érést. A siklóernyő ennek pont az ellentéte. Az a célunk, hogy minél tovább fent maradjunk a levegőben. A 70-es évek végén, 80-as évek elején alakult ki a siklóernyőzés, az ejtőernyőzés. Francia alpinisták felmentek a hegyekbe, és azon kezdtek el gondolkodni, mi lenne, ha nem kellene legyalogolni, hanem lerepülnének. Felvittek ejtőernyőket, ott bukdácsoltak és valahogy lejöttek. Innen indult lényegében a siklóernyőzés. Elkezdték az ernyőiket átalakítani az ötleteik alapján, ezzel megindult a siklóernyő kialakulása.”
 

A siklóernyőzéshez nem feltétlenül kell hegy, bár kétségkívül utóbbi a látványosabb. De síkvidéken is fel lehet szállni, ez történik Szabadkán is. A csapat elsősorban gyakorol itt, hogy aztán a hegyekben is repülhessenek. A siklóernyősöket egy autó húzza, csörlő segítségével emelkednek fel.

„ Ez konkrétan egy legördülő csörlő, a pilóta egy kötéllel van rákötve a csörlőre, amit a csörlő operatőr irányít, és amikor egy bizonyos magasságot elér a pilóta, akkor leoldja a kötelet, és utána repül, ahová akar és amennyit akar.
- Veszélyes a siklóernyőzés?
- Hogy egy klasszikust idézzek: a siklóernyőzés nem veszélyes, viszont vannak veszélyes siklóernyősök. Minden egyes problémát, ami kialakulhat fent a levegőben, azt előre gyakoroljuk. Felkészülünk, erre oktatás van, hogy mikor mit kell csinálni, ha problémák jelentkeznek fent.
- Milyen problémák jelentkezhetnek?
- Például, ha az ernyő elveszíti a nyomását, mondjuk ha egyik fél oldala becsukódik, vagy az eleje lecsukódik. Ezekre mind vannak procedúrák, hogy hogy lehet ezt megoldani. Hozzá tartozik a biztonsághoz az is, hogy viszünk póternyőt. Tehát, ha minden kötél szakad, persze nem szó szerint, akkor ki tudjuk dobni a mentőernyőt, azzal biztonságosan, sérülésmentesen le tudunk szállni.”

Kónya Józsa Rózsa siklóernyő pilóta az egyetlen nő volt a vasárnapi gyakorlóedzésen. Bár az ernyőkormányzásához komoly izomerő kell, ő biztos kézzel irányít, és pontosan landol.

„ Hanyadik repülésed volt ez, amit láthattunk?
- Körülbelül a kétszázadik. Most már nem számolom. Nagyon számoltam, amikor még le kellett vizsgáznom, mert a pilótaengedélyhez kell 130 repülés. Addig számoltam, azóta nem.
- Miért kezdtél el siklóernyőzéssel foglalkozni?
- Igazából gyerekkorom óta nagyon vonzott a repülés, főleg a motor nélküli, hanem, mint a madár, a szelek szárnyán repülni. Három évvel ezelőtt, amikor a covid idején otthon kellett maradni, akkor ismerkedtem meg az interneten ezzel a sporttal, addig nem is tudtam, hogy van. Tavaly sikerült megtalálni, hogy itt, Szabadkán is van képzés, és ahogy megtudtam, rögtön be is iratkoztam.
- Mit érzel, amikor fent vagy, van-e benned félelem?
- Fönt nincs egyáltalán. Sőt, érdekes is. Olyan, mint a vidámparkban a körhinta, az ördögmalom. Hasonló érzés, ahogy a szél és a termikus mozgás dobál. Lentről nézni már sokkal veszélyesebbnek tűnik.”

De kinek is való a siklóernyőzés? Tériszonyosok kizárva?

Papp Miklós, siklóernyő pilóta: „Én azért kezdtem el annak idején ejtőernyőzni, mert féltem a magasságtól. Tehát nem biztos, hogy az kizáró ok. Lehet pont arra jó, hogy azt legyőzzék. Mi kell még hozzá? Kell hozzá bizonyos fokú állóképesség, fizikum, de sokkal fontosabb annál, hogy szabadidő kell hozzá nagyon sok. Sajnos nagyon sok pilóta azért esik ki ebből, mert a család és a munka miatt nem tud elég időt fektetni rá. Kijön havonta egyszer, repül kettőt-hármat, az nem jó, mert elveszíti azokat a repülési reflexeket, készségeket, hogy biztonságosan tudjuk űzni.”

A Határőr utca végén lévő, öt kilométeres átmérőjű kijelölt pályán, amelyet északi felszállónak neveznek, növendékeket is tudnak fogadni. Az érdeklődők egy rövid ismerkedős interjú után meg is kezdhetik a képzést. Persze először csak a földön.

Papp Miklós, siklóernyő pilóta: „A cél az, hogy fel tudjuk emelni a kupolát, és a fejünk fölött tudjuk tartani. Akkor lényegében már startra kész a pilóta.”

Tandemrepülésre is lehetőség van. Ilyenkor a siklóernyőzéssel kacsintgató személy egy profi pilótával együtt emelkedik a magasba.

Kónya Józsa Rózsa, siklóernyő pilóta: „Volt egy tandemrepülésem, amikor elkezdtem a tanfolyamot, hogy én is megtudjam, és az instruktorom is, hogy bírom-e a magasságot. Az teljesen zökkenőmentesen ment, én magam is rácsodálkoztam, hogy teljesen úgy éreztem magam, mintha a földön lennék. Utána kezdődött a tanfolyam, több ilyen nem volt.”

Maga a tanfolyam teljesen személyre szabott, a jelentkező képességeitől, fejlődési tempójától függ. Van, akinek néhány óra elég a kupola megtartásához, másnak hónapok kellenek. Az érdeklődők a szabadkai csapat Facebook-oldalán, a Paraglajding Suboticán jelentkezhetnek, ahol a látványos fotók és videók mellett további elérhetőségeket is találnak.