Az mRNS technológia hatalmas orvosi áttöréseket hoz
A mindössze 2-3 évvel ezelőtti események a legtöbbünk fejében már elhomályosultak. A tudomány azonban nem felejt, most is nagyon fontos teszteléseket, kutatásokat végeznek. Egyrészt vizsgálják, milyen mellékhatásokat okozhattak a COVID elleni vakcinák, másrészt azt is kutatják, hogyan kamatoztatható a járvány idején szerzett tapasztalat. Az mRNS technológiát például ma már egyre sikeresebben alkalmazzák a melanoma elleni küzdelemben.
Versenyfutás a vakcinák kifejlesztésében, szétosztásában, beadásában. A COVID-19 2020-as berobbanását követően minden a betegségről és annak megállításáról szólt. A világ legnagyobb gyógyszergyártói szálltak versenybe egymással, hogy minél gyorsabban minél hatékonyabb védőoltást dolgozzanak ki. Bár egyes kórok esetében a vakcina kifejlesztése és tesztelése akár évekbe vagy évtizedekbe is beletelik, a COVID idején mindezt néhány hónap alatt pörgették végig. Az idő ugyanis sürgetett, ezerszám haltak az emberek nap mint nap, így a lehető leggyorsabban kellett cselekedni.
A legnagyobb gyártók neve még ma is a fülünkben cseng: Pfizer, Astra Zeneca, Moderna, Sinopharm, Szputnyik. A Pfizert az amerikaiak és a németek közösen fejlesztették ki, az Astra Zeneca brit, a Moderna amerikai, a Sinopharm kínai, a Szputnyik orosz gyártmány. Vidékünkön, akár Szerbiára, akár Magyarországra gondolunk, ezek voltak a leggyakoribb, legelterjedtebb oltások. De persze készültek további fejlesztések is. A sajtóban összesen 13 vészhelyzeti használatra engedélyezett, illetve jóváhagyással rendelkező vakcináról olvashatunk.
Szóval ezek a vakcinák a megszokottnál jóval gyorsabban kapták meg az engedélyeket, és kerültek általános használatba. A sikeres oltási kampányok és a nagy fokú immunitás kialakulása nyomán pedig le is csillapodott a járvány.
A betegség ma már nem téma. Az oltásokról és azok pozitív hozományairól vagy negatív lecsapódásairól azonban egyre többet hallani.
Vegyük csak az elmúlt hetek egyik legnagyobb botrányát, mely szerint súlyos mellékhatásokat okozhat az Astra Zeneca vakcinája. A gyártó elismerte, hogy az általuk készített oltás, igaz csak nagyon ritka esetben, de trombózishoz vezethet.
Az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bíróságán jelenleg 51 ügyet vizsgálnak, több tucat család ugyanis azt állítja, hogy hozzátartozóik a gyógyszergyártó cég vakcinája következtében szereztek fogyatékosságot vagy haltak meg. Az AstraZeneca beismerése nyomán egyes esetekben kártérítést fizethetnek ki. Az összesen 100 millió fontra becsült összeget azonban az adófizetők pénzéből fogják megtéríteni, a cég ugyanis a COVID legsúlyosabb időszakában kártérítési megállapodást kötött a brit kormánnyal.
Az Astra Zeneca egyúttal bejelentette, globális szinten kezdeményezi a COVID-19 elleni vakcinájának kivonását, emellett Európában megkezdte a vakcina forgalomba hozatali engedélyeinek visszavonását is. A hivatalos indoklás szerint azonban döntésüket a gazdasági mutatók indokolják, vagyis egész egyszerűen az, hogy nagyon lecsökkent a vakcina iránti kereslet.
Idén februárban készült el egyébként az eddigi legnagyobb megfigyeléses kutatás a koronavírus-vakcinák mellékhatásaival kapcsolatban. Egy nemzetközi kutatócsoport több mint 99 millió vakcinázott ember adatait nézte át 8 országban, 13 betegségre kihegyezve. A Pfizer/BioNTech és a Moderna által gyártott mRNS-alapú oltásokkal kapcsolatban a szívvel kapcsolatos gyulladásos esetek fokozott kockázatát, míg az AstraZeneca által gyártott vírusvektor-vakcinák esetében az agyi vérrög egy bizonyos típusának megnövekedett kockázatát tárták fel. Megállapították: a szívizomgyulladás, egy bizonyos neurológiai rendellenesség és az agyi vénás sinus trombózis is az oltások ritka mellékhatásai közé tartozik.
A botrányok ellenére azonban nem mehetünk el egy nagyon fontos tény mellett: globálisan több milliárd adag COVID-vakcinát adtak be az elmúlt három év során, az így immunizált embereknek azonban csak egy egészen kis hányada szenvedett az oltások okozta szövődmények miatt.
A covid elleni vakcinák fejlesztése azonban hatalmas löketet is adott a védőoltásokkal kapcsolatos további kutatásokhoz, főleg ami az mRNS technológiát illeti.
Ez a technológia úgy nyújt védelmet a COVID-19 betegséggel szemben, hogy nem juttatja be a vírust a szervezetbe. Ahelyett ugyanis, hogy legyengített vírust tartalmazna, olyan genetikai információt, vagyis mRNS-t juttat a testbe, amely megtanítja az immunrendszert a koronavírus tüskefehérjének a lemásolására. A szervezet tehát tüskefehérjéket kezd termelni, az immunrendszer észleli ezeket, ezért antitesteket és immunsejteket kezd létrehozni, hogy azokat megtámadja. A munka végeztével a szervezet elpusztítja a fehérjéket és az mRNS-t, amelyek néhány nap alatt kikerülnek az emberi szervezetből.
Az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéséért Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus tavaly orvosi-élettani Nobel-díjat kapott.
Az mRNS technológia pedig már hozza is a hatalmas orvosi áttöréseket: idén áprilisban az orvosok megkezdték a világ első melanoma elleni vakcinájának több száz beteggel történő kipróbálását.
A melanoma a festéktartalmú sejtek rosszindulatú burjánzása. A bőrből kiinduló rosszindulatú daganat az elváltozások 2 százalékát teszi ki, a leggyakoribb daganatok listáján a nyolcadik helyen áll. Rendkívül rosszindulatú daganattípus, ezért is lenne nagyon fontos a megelőzése és kezelése.
A szakértők most olyan új oltásokat tesztelnek, amelyeket minden egyes betegre személyre szabottan állítanak össze, és arra utasítják a szervezetet, hogy vadásszon a rákos sejtekre, ezzel megakadályozva a betegség visszatérését. Az eddigi tesztek nagyon biztató eredményeket hoztak, drámaian csökkentették a melanomás betegeknél a rák visszatérésének kockázatát. Ráadásul a vizsgálat nemzeti koordinátora elmondta, hogy az mRNS-oltások alkalmasak a melanomás betegek gyógyítása mellett más rákos megbetegedések esetében is tesztelhetők, és alkalmasak lehetnek akár a tüdő-, a hólyag- és a veserák megakadályozására is.
