Pünkösd ünnepe: amikor kiárad a Szentlélek, megszületik a keresztény egyház
Pünkösd a Szentlélek eljövetelének ünnepe. A magyar pünkösd szó a görög pentekosztész, vagyis ötvenedik szóból származik, s a Jézus feltámadása utáni ötvenedik napra, vagyis pünkösdvasárnapra utal, ezzel is jelezvén, hogy milyen szoros kapcsolat van húsvét és pünkösd között.
Pünkösd a Szentlélek eljövetelének ünnepe. A keresztény hagyomány úgy tartja, hogy Jézus tanítványai, követői összegyűltek Jeruzsálemben, amikor váratlanul erős szél zúgása töltötte be a házat, és lángnyelvek jelentek meg a fejük fölött. Ekkor mindannyian beteltek Szentlélekkel és különböző nyelveken kezdtek beszélni, amelyeket addig nem ismertek. Ez a csoda lehetővé tette számukra, hogy különböző nemzetiségű emberek is megértsék az üzenetüket. Ez az esemény jelképezi a keresztény egyház születését, amikor a tanítványok elindultak, hogy terjesszék Jézus tanításait a világban.
Magyar nyelvterületen a pünkösdi ünnepkörhöz számos néphagyomány is kapcsolódik. A pünkösdi királyválasztás egykor elterjedt szokás volt, amely során a falusi legények versenyeken mérkőztek meg egymással. A győztes egy évig különleges kiváltságokat élvezett, például ingyen ihatott a kocsmában, vagy ő vezethette a közösségi táncokat. Egy másik szép hagyomány a pünkösdi rózsa, amelynek virágzása jelképezi az ünnep idejét. Sok helyen pünkösdi királyné-járás is volt, amely során lányok jártak házról házra, énekelve és áldást hozva a házakra.
A pünkösd nem csak vallási, de kulturális szempontból is jelentős ünnep, mivel alkalmat biztosít közösségi összejövetelekre, kirándulásokra, tavaszi mulatságokra, amikor a családok és barátok együtt ünnepelhetnek.
