Elfogadták a Srebrenicáról szóló ENSZ-határozatot
Elfogadta az Egyesült Nemzetek Szervezete a Srebrenicáról szóló határozatot. A New Yorkban megtartott ülésen 84 ország igennel, 19 ország pedig nemmel szavazott a határozatra, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás áldozatainak emléknapjává nyilvánította. 68 ország tartózkodott a szavazás során. Aleksandar Vučić szerb elnök azt mondta, a határozat megszavazása nem fog megbékélést eredményezni a térségben.
Július 11-ét a srebrenicai népirtás áldozatainak nemzetközi napjává nyilvánítják. Erről döntött az ENSZ New Yorkban. A határozatjavaslat kezdeményezője Németország és Ruanda volt. Az ülésen Németország képviselője, Antje Leendertse mutatta be a srebrenicai népirtás nemzetközi emléknapjára vonatkozó határozattervezetet. Arra kérte a tagállamokat, hogy támogassák a javaslatot.
„A határozat szövegével kapcsolatos hamis vádak terjednek, ezért szeretnék tisztázni néhány dolgot. A határozat nem irányul senki ellen, sem Szerbia ellen, mint az ENSZ nagyra becsült tagja ellen, hanem a népirtást elkövetők ellen. Ezért arra kérem mindannyiukat, hogy értékeljék a szöveget és támogassák a felhívásunkat, illetve gondolkodjanak el azon, ami 30 évvel ezelőtt történt Srebrenicában. Elnök úr, a határozatnak erős támogatása van különböző országok részéről, beleértve a Nyugat-Balkán területét és az egész világot. A regionális részvétel fontosságának elismerése miatt a közösség döntött arról, hogy belefoglalja a szöveg módosításait, Montenegró azt kérte, hogy hangsúlyozzák, a felelősség egyéni, és nem vonatkozhat semmilyen etnikai vagy vallási csoportra. Biztosak vagyunk benne, hogy ez segít megelőzni a félreértéseket.”
Szerbia korábban azzal a kéréssel fordult a nemzetközi szereplőkhöz, hogy vonják vissza a határozatjavaslatot. Aleksandar Vučić szerb elnök az ülésen is arra kérte a résztvevőket, hogy ne szavazzák meg a Srebrenicáról szóló határozatot. Felszólalásában arról beszélt, hogy szerinte egy politikával átitatott határozattervezetről van szó, amely politikai célok megvalósítását szolgálja. Azok, akik a tetteket elkövették, már le vannak tartóztatva, megkapták büntetésüket - szögezte le a szerb elnök.
Aleksandar Vučić, elnök, Szerbia: „Bízom benne, hogy minden más népirtást - a 2015-ös határozattal összhangban - elismernek, amit a szerb nemzet ellen követtek el például az első világháborúban, amivel kapcsolatban önök közül sokan nem hallották azokat a tényeket, hogy Szerbia első számú volt az áldozatokat tekintve a világon népesség- és területi arányához viszonyítva 28 százaléknyi áldozattal, a teljes népességéhez viszonyítva. A második Franciaország volt, 10,5 százalékkal a párizsi békeszerződésben foglalt adatok szerint. A második világháborúban azon kevesek között voltunk Európa ezen részén, akik nácizmus-ellenesek voltak, és Délkelet-Európában a legnagyobb árat fizettük ezért. Több mint egymillió szerbet öltek meg a németek és a horvátok. Miért nem kezdték a sort az erre vonatkozó határozattal?”
Mások mellett Oroszország, Fehéroroszország, Kína, Szíria, Kuba és Magyarország is a határozat elfogadása ellen szavazott. Olyan országok, mint például Angola és az Egyesült Arab Emírségek az ülésen jelezték, hogy tartózkodó álláspontot fognak képviselni a szavazáson. 84 ország ugyanakkor igennel szavazott, ami elég volt ahhoz, hogy a határozatot elfogadják. Az európai országok nagy hányada egyébként támogatta a javaslatot.
Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke még az ülés kezdete előtt azt nyilatkozta, hogy a határozat Bosznia-Hercegovina végét jelenti és javasolni fogja a békés szétválást.





