Csökkennek a kamatok júniustól - Mire kell figyelni hitelfelvételkor?
Az EKB legutóbbi kamatmódosítása szeptemberben történt, akkor 25 bázispontos emelés volt. A Közügyekben megnéztük, mit is jelent ez a kamatmódosítás, ki jár vele jól vagy rosszul.
Európában már régóta hangoztatják, hogy két év után végre kamatdöntésre lenne szükség, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed azonban arra figyelmeztet, hogy az inflációs nyomás még mindig igen magas, ezért a kamatok is magasabbak maradhatnak a korábban tervezettnél. És ha a nemzetközi kamatok magasak, az bizony azt jelenti, hogy Szerbiában is magasak lesznek, így a hiteltörlesztésekben is változás várható.
Milan Nedeljković, dékán, Közgazdaságtudományi, Pénzügyi és Közigazgatási Kar, Metropolitan Egyetem, Belgrád: „Ami az Európai Központi Bank döntése mögött állhat még az az, hogy azt látjuk, az eurózónában a gazdasági tevékenység az összes amerikai országgal ellentétben meglehetősen bizonytalan helyzetben van, vagyis a gazdasági aktivitás növekedési szintje korlátozott. Ellentétben áll az amerikai gazdasággal, amely mindezek ellenére sokkal erősebb növekedési pályát mutat, ami aztán ismét nyomást gyakorol az Európai Központi Bankra, hogy kezdje meg a kamatcsökkentést a gazdaság ösztönzése érdekében.”
Az Európai Központi Bank döntését a Szerbiai Központi Bank is megvárta, és azt közölték, egy hét múlva döntenek ők is arról, lesz-e kamatdöntés. Az alapkamat az országban tavaly augusztus óta 6,5 százalékon áll. Hogy csökken-e, az a nemzetközi tényezőkön kívül számos országos faktortól is függ.
Mirjana Miletić, vezérigazgató-helyettes, Gazdasági Kutatási és Statisztikai Osztály, SZNB: „Ezek között szerepelnek a geopolitikai feszültségek, az olaj és más energiahordozók világpiaci árának hatása, az elsődleges mezőgazdasági termékek ára, és számos hazai környezeti tényező, konkrétan például, hogy milyen lesz a hazai mezőgazdasági szezon, milyen lesz a hazai kereslet. A végrehajtó tanács a korábbiakhoz hasonlóan a kockázatok figyelembe vételével továbbra is fenntartja az óvatosság elvét a döntéshozatal során. A kockázatok kisebbek, de továbbra is jelen vannak, és elsősorban a nemzetközi környezetből fakadnak.”
Amennyiben a körülmények kedvezőek lesznek, a jövő évtől a becslések szerint mintegy 150 ezer, lakáshitellel rendelkező ember számíthat kisebb törlesztőrészletre.
Milan Nedeljković, dékán, Közgazdaságtudományi, Pénzügyi és Közigazgatási Kar, Metropolitan Egyetem, Belgrád: „Sajnos nem mondhatom, hogy korszakalkotó hírekre számíthatunk. Volt már olyan helyzet, hogy a kamat a negatív Euriborról az EKB referenciakamatának négy százalékára emelkedett. Ekkora csökkenés most biztosan nem fog bekövetkezni. Ugyanakkor Szerbiában moratórium van érvényben a Szerbiai Nemzeti Bank részéről, ez pedig határt szab a kamatok szintjének. Tehát, ha figyelembe vesszük az érvényben lévő moratóriumot és az elkövetkező időszakban várható kamatcsökkenést, akkor valóban nem látok hihetetlenül nagy csökkenést ezen a ponton. Az új évtől 20 euró körüli összegre számítunk. Természetesen a törlesztőrészlet mértéke függ a felvett hitel típusától, hosszától és minden egyébtől.”
Hitelfelvételkor azonban mindig óvatosnak kell lenni. El kell olvasni az apró betűs részt, és jól átgondolni, valóban szükségünk van-e arra a pénzre, mire akarjuk elkölteni. Ha valóban szükséges, akkor természetesen kérvényezzük, de próbáljuk meg kerülni a felelőtlen adósságok halmozását. Az utóbbi években nem ritka, hogy valaki karácsonyi ajándékra vagy nyaralásra vett fel készpénzhitelt, és aztán főtt a feje, hogyan fizesse vissza. Ilyen esetekben talán érdemesebb kisebb ajándékot választani, vagy az adott évben kihagyni a nagy, tengeri nyaralást. A statisztikák azt mutatják, hogy egyre több ember vesz fel hitelt, az év első öt hónapjában 31,5 százalékkal több hitelt hagytak jóvá, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában. Főként készpénzhitelekről van szó, hiszen nyakunkon a nyaralások, ballagások, lakodalmak időszaka.
