Július elsejétől Magyarország tölti be az EU soros elnöki posztját
Szerbiát pedig Marko Đurić képviselte. A szerb külügyminiszter szerint a magyar uniós elnökség nagy lendületet adhat a Nyugat-Balkán és Szerbia integrációs törekvéseinek. A tárcavezető a Külügyek Tanácsának ülését követően úgy fogalmazott, bízik magyar hivatali kollégájának, és Orbán Viktor magyar kormányfőnek őszinte szándékában, hogy tovább bővítsék az Európai Uniót.
Marko Đurić, külügyminiszter, Szerbia: „Az elkövetkező időszakban folytatjuk a Magyarországgal ápolt jó viszony példájának kiemelését, mint annak a példáját, hogyan lehet a regionális viszonyokat átalakítani mindössze néhány év alatt olyan országok között, amelyek között a történelem folyamán összetett viszonyok uralkodtak. Pontosan ezért, ma a Szerbia és Magyarország közötti viszony az európai együttműködés egy igazi példája.”
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter feltett szándéka, hogy a magyar elnökség fél éve alatt minden tagjelölt országgal, így Szerbiával is kormányközi konferenciákat szervezzen. Ez idő alatt a tervek szerint egy vagy két csatlakozási klasztert nyisson meg az EU Szerbiával.
Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter, Magyarország: „Az uniós elnökség egyik legfontosabb pontja az Európai Unió bővítési folyamatának jelentős felgyorsítása lesz a Nyugat-Balkán felé. A nyugat-balkáni tagjelöltek átlagosan 15 év, 2 hónapja várnak, átlagosan. Magától értetődően, ha nem tudjuk felgyorsítani a folyamatot, akkor a bővítési folyamat hitelessége, maga a bővítési politika teljesen tönkremegy. Ezt nem engedhetjük meg. Bővítenünk kell az Európai Uniót, mivel az Európai Unió hanyatlik, Európa hanyatlópályán van, veszítünk a versenyképességből, veszítünk súlyunkból a globális politikában, frissességre, új energiára, lendületességre van szükségünk.”
Marko Đurić szerint a régió országainak szemszögéből a magyar elnökség a megbékélés hangját, együttműködést és a további bővítés felé fordulást hozza az uniós külpolitikába.





