Ma van a zacskómentes világnap

A nejlonzacskó 1965-ben jelent meg, kezdetben Amerikában, majd az 1980-as években világszerte elterjedt. Az eldobált műanyag zacskók azonban jelentős környezeti károkat okoznak. Erre igyekszik felhívni a figyelmet a Szabadkai Városi Múzeum is előadás és műhelymunka keretében. Idén a furoshiki csomagolást mutatták be, amellyel helyettesíthető a műanyag zacskó.

Kávé elvitelre, élelmiszerek tárolása, vizes flakonok... Napi szinten használunk műanyagot. Ezek többsége már csupán egyszeri használat után a szemétbe kerül. A boltokban is szinte mindenhol műanyag zacskókat kapunk, vagy épp veszünk. Ezek viszont jelentős környezeti károkat okoznak. Ezt már a fiatalok is felismerték. Andrej Lebović: „Általában vászontáskát használok, mert az biztonságosabb, és ezzel nem károsítjuk a természetet. Hosszú idő alatt bomlik fel, ezért óvatosnak kell lennünk, és minél jobbnak a természethez. A természetet óvni kell, és akkor az is óv minket a maga módján.”

A műanyag zacskó olcsó, könnyű, vízálló és szinte mindenhol elfér, de átlagosan csupán 25 percig használjuk. Becslések szerint a műanyag zacskók lebomlási ideje 100-1000 év. A kétezres években Amerika egyes városaiban már betiltották a használatát, és világszerte is egyre népszerűbbé válnak a szövetből készült táskák. Sonja Ninkov: „Igyekszem, hogy minél többet használjam, hogy legyen nálam vászontáska, vagy valamilyen táska, amit már használtam, de megtörténik, hogy vásárolok valamit, és nincs nálam vászontáska, akkor veszek műanyag zacskót, de ezt igyekszem elkerülni.”

A műanyag zacskót a papír zacskó előzte meg, de az könnyen szakadt és füle sem volt. Az első füles zacskók praktikusnak bizonyultak. Akkor azonban senki nem számolt a következményekkel, amit manapság már tapasztalunk. A Szabadkai Városi Múzeum második éve igyekszik felhívni a figyelmet a műanyag zacskók környezetkárosító hatásaira. Ahogy az erre vonatkozó előadásban is elhangzott, a legnagyobb gond a lebomlása. Slađana Aleksić, kurátor-biológus, Szabadkai Városi Múzeum: „Valójában az a gond a műanyag zacskókkal, hogy biológiailag nem bomlanak le, vagyis teljes mértékben nem bomlanak le, és itt jelenik meg a mikroműanyag problémája, amely bekerül a táplálékláncba és szennyezi a vizeket is. Tudatában sem vagyunk annak, hogy mennyire káros ez ránk nézve, mert nem látjuk, de itt van, tudjuk, hogy negatívan hat az élővilágra és természetesen az emberekre is.”

Japánban is hatalmas problémát okoz a műanyagszennyezés, ezért elkezdtek visszatérni a hagyományos furoshiki csomagoláshoz. Ezt a módszert próbálták ki az műhelymunka résztvevői is Szabadkán.

Ennek lényege, hogy egy szövetanyagot, általában kendőt használnak, akár a bevásárláskor is.

De ha mi még nem is ezt a módszert használjuk, környezetünk és egészségünk védelme érdekében bevásárláskor inkább vigyünk magunkkal kosarat, papír- vagy vászontáskát.