Illés-napi ünnepség Temerinben
1853. július 20-án katasztrofális vihar és jégeső söpört végig Temerin határában, amely elverte a termést. A közösség ekkor eldöntötte, hogy Illés-napját fogadott ünneppé nyilvánítja. Az alkalomból megtartott rendezvény a hagyományokhoz híven ünnepi menettel kezdődött. Puskás Tibor, az Illés-napi felvonulás szervezője: „Részt vesznek a menetben a temeriniek, a fiáker az új kenyérrel és a borral, a népviseletbe öltözött gyerekek, az Illés lobogó felirat, ami az ünnep lényege, az egyházi személyek, a községi vezetőség, a vezetőség külföldi vendégei.”
Az Illés-napi rendezvényre számos vendég érkezett Vajdaságból és az anyaországi testvértelepülésekről is. Varga Flórián, a temerini Első Helyi Közösség titkára: „Sok civil szervezet vesz részt ezen a tömeges rendezvényen, amikor a temerini magyar közösség megmozdul. Aki csak teheti, és aki érez valamit a közösségért, az Illés-napért, valamint a hagyományokért, mind részt vesz.”
Az Illés-nap központi eseménye a templomi szentmise. Az új kenyeret az év legjobb diákjai adták át a plébánosnak. Szöllősi Tibor, temerini plébános: „Engesztelésről van szó. Engesztelünk a bűnökért, ugyanis amikor az ember bűnöket követ el, szembefordul Istennel, hátat fordít neki, és valahogy kilép Isten védelme alól. A bűnökért engesztelni kell, imádkozni, hogy Isten ezeket a bűnöket az ő jóságával begyógyítsa, megtisztítsa. Erről szól a mai nap.”
A szentmisét és kenyérszentelést követően a templom udvarában megkoszorúzták Temeri Lőrinc emléktábláját, valamint felavatták a Vondra Gyula esperes-plébánosnak állított emléket. Az Illés-napi ünnepséget közös vacsora és hajnalig tartó mulatozás zárta.
