Hányadán állunk mi, magyarok?

A legtöbben az elmúlt időszak választási megmérettetéseiről értekeztek. A Vajdasági Magyar Szövetség képviseletében dr. Pásztor Bálint elnök volt jelen, aki egyebek között hangsúlyozta, minden viszontagság ellenére sikerült talpon maradnia a vajdasági magyar közösségnek.

Sin József a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke az eltelt egy év kapcsán kifejtette, Kárpátalja a béke szigete. Hangsúlyozta, szerencsére alig érte a területet rakétatámadás. Kiemelte, ennek ellenére munkaerőhiány lépett fel a háború okán. A sorozások pedig ahhoz vezettek, hogy a 18 és 65 év közötti férfiakat segítenek rejtve maradni a kárpátaljaiak is. Elhangzott, nem egyszerű jelenleg a kárpátaljai magyar közösség helyzete.

Forró Krisztián, a felvidéki Magyar Szövetség elnöke felszólalásában egyebek között elmondta, a szlovák és a magyar kormány között történelmi szinten van az együttműködés, ez pedig hasznos az ottani magyar közösségnek. Ahogyan fogalmazott, három választáson vannak túl, mozgalmas időszakot tudhatnak maguk mögött.

Ebben a bizonytalan világban Tusványos egy biztos pont, itt van a világ közepe – erről már Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke értekezett a panelbeszélgetésen. Hangsúlyozta, hogy az európai parlamenti választás bebizonyította, hogy sikerült az együttes mozgósítás, ugyanis együtt tudtak működni a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel. A közös munkát folytatni szeretnék a jövőben is. „Reméljük, hogy a tábor végére azt mondhatjuk, hogy egy jobb pályán vagyunk, illetve jobb pályára léptünk. Ugyanakkor büszke vagyok arra, hogy itt Tusványoson belül, ugyancsak biztos pontként szereplő pénteki nemzetpolitikai-kerekasztalon a mi szervezésünkben, tényleg minden külhoni magyar szervezet szereplője itt lehet és elmondhatja véleményét, a közösségének a helyzetét leírhatja.”

A beszélgetés másik erdélyi résztvevője, Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor nyugtázta, hogy az önkormányzati szinteken sikeresebbek tudtak lenni a települések vezetése terén, mint az ellenfeleik.

Orbán Dusán, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke arról beszélt, hogy megfelelő nemzetiségi politika tapasztalható jelenleg Szlovéniában. Megköszönte a Magyar Kormány eddigi támogatását is.

Jankovics Róbert a voksolásról szólt. Horvátországban ugyanis a Horvátországi Magyarok Demokratikus közössége jó eredményeket ért el a választáson. Ez két államtitkári és egy köztársasági képviselői helyet jelent. „A fő cél az volt, hogy a nagy nehezen megszerzett politikai pozíciókat, főleg Zágrábban, az országgyűlés által, a horvát kormányban államtitkári szinten megtartsuk. Az április 27-ei választáson és az uniós választáson egyaránt, ami Horvátországban is jellemző, hogy egy jobboldali áttörés történt.”

A vajdasági magyarság helyzetéről dr. Pásztor Bálint számolt be. A VMSZ elnöke arról beszélt, hogy a párt úgy kellett, hogy nekimenjen a választásoknak, hogy elveszítette vezetőjét, Pásztor Istvánt. Szavai szerint ez megroppanthatta volna a közösséget, de nem ez történt. Szerinte a vajdasági magyarságnak sikerült talpon maradnia. Köztársasági, tartományi és helyi szinten is jó eredmények születtek - hangsúlyozta a választási megmérettetések kapcsán. „Az ehhez hasonló panelbeszélgetések jó alkalom arra, hogy megtudjuk, hogy ki hol tart. Nincs szégyenkezni valónk nekünk, vajdasági magyaroknak. Mindig jó a többiekkel együtt gondolkodni, arról, hogy mit kell tennünk, hogy a határon túli magyar nemzetrészek helyzete még jobb legyen.”

Potápi Árpád János elmondta, folytatni kell a kárpát-medencei magyar intézményrendszer támogatását. A nemzetpolitikai államtitkár sikerként élte meg, hogy a magyarság együtt tudott működni az EP-választás kapcsán is annak érdekében, hogy közösen érjenek el sikereket. „Én azt gondolom, hogy az egyik legnagyobb nemzetpolitikai eredmény az volt, hogy egységes módon tudtunk megjelenni, megnyilvánulni, illetve szavazni az uniós parlamenti választások alkalmával. Ez azt jelenti, hogy a határon túli magyarság ott, ahol lehetett, állított, ahol uniós tagállamról van szó, tudott jelöltet állítani. Erdélyben két képviselőt tudtunk újra Brüsszelbe kiküldeni. Azok a területek, amelyek még nem az unióba tartoznak: a Fidesz-KDNP közös listáján tudtunk helyet adni a Vajdaságnak Vicsek Annamária személyében, illetve Ferenc Viktória személyében. Két hölgy, két jól felkészült, bizonyított hölgy jutott ki az Európai Parlamentbe. Ferenc Viktória Kárpátalját is képviseli. Ezek óriási eredmények.”

Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, Magyarország kormányának prioritása egy mondatban összefoglalva az, hogy segítse azokat, akik magyarok akarnak maradni a szülőföldjükön, és hogy megmaradhassanak is annak. „Ezer óvodát építettünk vagy újítottunk fel. Most már 250 000 gyerek jár magyar iskolába. A gyerekek nem húszezer, hanem százezer forintot kapnak. Órákig lehetne sorolni a támogatási rendszereket. A lényeg az, hogy aki meg akar maradni magyarnak, az meg tud maradni. Ehhez a magyar állam minden segítséget megad. Legfontosabb, hogy a gyerek magyar iskolába járjon. Gazdasági támogatás tekintetében lehetőség van arra, hogy a cégek, vállalkozások támogatásban részesüljenek. A politikai szervezetek minden támogatást megkapnak a törvényekkel összhangban, azért, hogy magyar polgármester legyen, magyar megyei elnök, képviselet a parlamentben, a városban és a megyében. Lehetőleg kormányon legyünk. Ez egy cizellált rendszer, amit viszünk a magyarság megmaradásáért.”

A nemzetpolitikai-kerekasztal részeként a diaszpóra magyarságának helyzetéről is szó volt. Ezzel a témával kapcsolatban Bihari Szabolcs, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke adott tájékoztatást a hallgatóságnak. A kerekasztal-beszélgetés moderátora egyébként Zsigmond Barna Pál, a magyar Európai Ügyek Minisztériumának államtitkára volt.

Dr. Pásztor Bálint a kerekasztal-beszélgetés után a Pannon TV stábjának is nyilatkozott. A VMSZ elnöke kiemelte, számos olyan intézkedés van Vajdaságban, ami az ott élő magyarság megmaradását segíti. A legnagyobb kihívást egyértelműen az elvándorlás megfékezése jelenti a vajdasági magyarság számára - fogalmazott a politikus.

Négy alappillére hagyatkozik a továbbiakban is a külhoni magyarság támogatásának tekintetében a Magyar Kormány - nyilatkozta a Pannon RTV-nek adott exkluzív interjújában Semjén Zsolt Tusnádfürdőn. A magyar miniszterelnök-helyettes elmondta, ezek az identitás megőrzése, a gazdaságfejlesztés, a magyarság érdekképviseletét végző politikai pártok támogatása és a nemzet közjogi egyesítése. A politikus arról beszélt, az idei Tusványos jelmondatához hűen, valóban jobb pályán vagyunk. Semjén Zsolttal Agárdi Gábor beszélgetett.