Ahány ház, annyi szokás a körömpaprikás esetében is

Az emberek jó hangulatát a borús idő sem tudta lerombolni, mivel ez a nap mindenkinek a kikapcsolódásról és a társaságok összekovácsolásról szólt.

Mulatós zene kíséretében kezdődött a körömpaprikások elkészítése a Zorka Helyi Közösségben Szabadkán. A főzés mellett sokaknak a szórakozás és a mulatás is kiemelten fontos volt. A Pescsara csipetcsapat már a reggeli órákban is önfeledten vidám volt. A nyugdíjas társaság pogácsákkal, itallal és édességgel is jól fel volt szerelve, amit stábunktól sem sajnáltak.  

Kopasz Julianna: „Azért szeretünk itt lenni, mert víg kedvűek vagyunk, szeretünk énekelni, táncolni, társaságban lenni, ez visz bennünket. Nagyon szeretünk ide járni, főzni is, sütni is, amit kell. Mindent szeretünk, de legjobban énekelni meg táncolni.”

Az elkészült körömpaprikásokat háromtagú szakmai zsűri díjazta, akik nehéz feladat előtt álltak, mivel mindenki egyéni módszer alapján dolgozott, így teljesen más ízvilágokat és kinézetet adtak az ételeknek.

A jó körömpaprikás titka, hogy nincs titka. Itt ahány csapat annyiféle különböző módszerrel készülnek az ételek. Van, aki az egyszerűségre esküszik. Csak hagyma, köröm és az alapvető fűszerek felhasználásával készíti a paprikást. Vannak viszont olyanok is, akik zöldségekkel, krumplival, paprikával, de még káposztával is megbolondítják ételüket. Abban viszont mindenki egyetért, hogy a lényeg, hogy szeretettel készüljenek a paprikások és közben mindenki jól érezze magát.

Sindrity Mária: „Még csak készülőben van a körömpaprikás. Kaptunk három kilót. Jön majd a társaság, és majd esszük. Reméljük, sikerül, tavaly első helyet kaptunk. Ha idén lesz díj, akkor lesz, ha nem, akkor nem, a részvétel a lényeg. Vidámak vagyunk, csak a társaság együtt legyen, ez a jó.”

A Szent Mihály nap alkalmából megszervezett rendezvényt az ‘56-os Műhely Civil szervezet valósította meg, immár hatodik alkalommal.  

Szabó Ferenc, elnök, ‘56-os Műhely Civil szervezet: „Nagyon nagy az érdeklődés. Jelenleg 18 csapat jelentkezett, hogy részt vegyen a főzőversenyen. Azzal a céllal szervezzük meg, hogy megőrizzük a hagyományos magyar konyhában használt ételeket. A köröm egy népszerű étel volt a régi magyar konyhában.” 

Bár a versenyszellem mindenkiben megvolt, a csapatok mégsem vetélytársként tekintettek egymásra, mivel a közösség összekovácsolása és a barátkozás az ilyen eseményeken tud igazán érvényesülni.