Csökken a sertés- és marhaállomány Szerbiában, egyre több húst importálunk

Az adatok szerint az országba egyre több fagyasztott hús érkezik külföldről.

Bertók Lajos 1964 óta foglalkozik állattenyésztéssel. Fiával évente 400-500 hízót tudnak értékesíteni. Szerinte a sertéshús iránti kereslet folyamatosan csökken, a múlt télen is jelentős visszaesés volt tapasztalható, de a növekvő import sem könnyít a tenyésztők helyzetén. Szerbiába akár egy éve lefagyasztott hústermék is behozható, míg az Európai Unióban ez maximum fél év lehet. Mint mondja, a fagyasztott hús behozatala kapcsán is felmerülnek aggályok.

Bertók Lajos, tenyésztő: „Úgy gondolom nekünk is, Szerbiának is kellene tartanunk magunkat ehhez a hat hónapos határidőhöz, ami a fagyasztott hústárolását illeti, dehát nálunk ez nem megy, mert hogyha valaki üzletet lát benne, akkor az szerez engedélyt, ha akármi mással is kereskedik, főleg ha behozatallal foglalkozik.”

A Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint folyamatosan csökken a sertés és marhaállomány is az országban, míg a bárány és baromfiállomány emelkedést mutat. Szerbiába a legtöbb behozatali hús sertéshús és belsőségek.

Predrag Avramović, egy hentesüzletlánc ügyvezető igazgatója: „Biztos vagyok benne, hogy az Állategészségügyi Igazgatóság ellenőrzései, akik nagyon komolyan végzik a munkájukat, megakadályozzák, hogy bármilyen hibás hússzállítmány belépjen Szerbia területére. Ebben biztos vagyok. A fagyasztott húst nem szabad friss húsként értékesíteni, megfelelően kell tárolni, tehát fagyasztóban kell lennie. A felengedett húst pedig nem lehetne forgalmazni, amikor már felenged.”

A fagyasztott húst csak feldolgozásban volna szabad hasznosítani, mivel a különböző kezelések segítségével elpusztíthatóak a káros baktériumok és paraziták. Manapság viszont több eszköz is rendelkezésre áll, amivel a húsok színét, vagy akár állagát is mesterségesen meg tudják változtatni, akár fagyasztás után is.

Dr. Csorba Csaba, állatorvos: „Azt kell tudni a fagyasztott nyers húsról, hogy mindenképpen veszít a tápértékéből, tehát tudjuk otthon is, hogyha lefagyasztunk valamit, főleg hogyha az egy zsírosabb darab, akkor az ugye előbb úgymond megromlik, veszít a tulajdonságaiból. Ami nagyon nagy probléma, az az, hogy a fagyasztás alkalmával a proteinek degradálódnak, tehát lassan lebomlanak és hisztaminok keletkeznek, ami allergiás reakciókhoz vezet, ezért a legjobb fogyasztani a nyers húst, de hogyha nem tudunk, akkor minél kevesebb ideje legyen az a hús lefagyasztva.”

Egy újvidéki hentesüzletben a disznócomb ára tavaly 888 dinár volt, most viszont már csak 678 dinárba kerül. Élősúlyban a sertés ára tavaly 280 dinár volt, most 180 dinárért vásárolják fel a vágóhidak. Amennyiben ez a tendencia a jövőben is így folytatódik, valószínűsíthető, hogy a kisgazdák kénytelenek lesznek felszámolni a tenyészeteiket.