0,05 mikrogrammra csökkentené az aflatoxin határértékeket Szerbia
A száraz nyár kedvező feltételeket kínál az Aspergillus gombafajták terjedésének. Fertőzés után ezek a penészgombák aflatoxint termelnek, melyek a takarmányból a haszonállatokba, majd később az emberek szervezetébe juthat.
Barna Mihály, állattenyésztő, Temerin: „Hallottam én is, hogy szeretnék 0.05-re lecsökkenteni. Ezzel az a baj, hogy ezt ebbe az évbe, mivel elég nagy szárazság volt és a kukorica, a kukorica siló, magában a szemes kukorica az fertőzött ezzel az aflatoxinnal és ezt lehetetlen megsemmisíteni, kiszedni belőle és tudni kell, hogy a jószágoknak a fő eledele a siló és a szemes kukorica.”
A sertésnél vetéléshez, a szarvasmarhánál pedig meddőséghez is vezethet a fertőzött takarmány fogyasztása. Az emberekre nézve az aflatoxin felhalmozódhat a szervezetben, hosszútávon pedig rákkeltő is lehet.
Dr. Csorba Csaba, állatorvos: „Azért van ez a határérték, mert nem lehet elkerülni, hogy ne legyen benne. Tehát mindenképp azért van egy bizonyos határérték, mert olyan táplálék nincs, amelyikbe nem fog lenni, mert valamilyen szinten jelentkezni fog az aflatoxin. Eléggé elkerülhetetlen például az, hogy egy kukorica esetében ne legyen benne aflatoxin, hisz főleg azt kell tudni mindenki gombárról beszél, tudjuk hogy ez penészgomba. Mindenki azt gondolná, hogy a nedves időszakba jelentkezik, de pont ellenkezőleg amikor szárazság van. tehát ugye ez egy olyan dolgok hogy elkerülhetetlen hogy legyen benne, de viszont arra kell törekedni, hogy minél kevesebb legyen a táplálékban.”
Nem először téma a határérték csökkentése. A szerb mezőgazdasági minisztérium tavaly is előállt a javaslattal, amikor hasonlóan száraz év volt, de akkor a gazdák kifejezték elégedetlenségüket, ezért végül nem változtak a határértékek.
Idén is hasonló a helyzet, viszont ha a határértékek módosítása megvalósul, a termelők nehéz helyzetbe kerülhetnek. Egyelőre úgy tűnik, a szigorúbb előírások miatt nehezebben vagy egyáltalán nem tudnák értékesíteni a tejet a tejtermelők.
