Pásztornapot tartottak Muzslyán
Bánátot egykor legelőiről és a jószágállományáról ismerték. Szent György napján, április 24-én szokták kiterelni a legelőre a jószágot és Szent Mártonig, azaz november 11-ig legeltettek. Ma már legelő jószágot alig látni a térségben. A legelőket felszántották, nincsenek juhászok, kanászok, csordások. Az egykor fontos és elismert foglalkozásnak az emlékét próbálják megőrizni a muzslyaiak a Pásztornap megszervezésével.
A pásztoréletet a fiatalok már csak hagyományőrző rendezvényeken ismerhetik meg. A muzslyai Rémusz Hagyományápolók Egyesülete ebből a megfontolásból indította útjára húsz évvel ezelőtt a Pásztornap nevű rendezvényét.
Nagy József, elnök, Rémusz Hagyományápolók Egyesülete, Muzslya: „Sok évvel ezelőtt indítottuk el ezt. A hagyományt réges-régen a pásztorok, dédszüleink, szüleink adták tovább. Igyekszünk mi is a fiatalságnak valamilyen formában átvinni. Mert azt mondják, hogy a hagyományt nem ápolni kell – mivel nem beteg - hanem átvinni a fiatal generációkra. Örülök neki, hogy kis óvodásoktól kezdve, kisiskolások is jelen voltak.”
A nagyszabású rendezvény folyamatossága a muzslyai civil szervezetek összefogását is dicséri.
Kerekes József, alelnök, VMSZ: „Szórványban az ilyen rendezvényeknek nem csak közösségépítő, hanem közösségmegtartó jellege is van. Ma itt Muzslyán huszadik alkalommal szervezik meg a pásztornapot és ez dicséretre méltó. Muzslya külön büszke arra, hogy minden hétvégén van neki rendezvénye, de tudjuk, amikor egy rendezvénynek ilyen hosszú múltja van, az nem egyszerű. Itt sikerült az embereknek megtartani és sikerült továbbvinni nekik.”
A rendezvényt Tóth Zoltán, tartományi mezőgazdasági titkárhelyettes nyitotta meg. Hangsúlyozta az állattenyésztés felzárkóztatásának fontosságát.
Tóth Zoltán, tartományi mezőgazdasági titkárhelyettes: „Ez a rendezvény lehetőséget, alkalmat ad arra, hogy a közösség felelevenítse ezt a régen, talán már ezen a részen elfeledett foglalkozást, tevékenységet, és bemutatásra kerüljenek újból azok a hagyományok, amelyek gazdagították ezt a szakmát, illetve a pásztoréletet.”
A muzslyai rét termőföldben szegény, inkább jószágtartásra alkalmas. Első osztályú föld nincs, gabonatermesztésből nem lehet itt megélni.
Palatinus Ervin, tanácselnök, Muzslya HK: „Valamikor itt Muzslyán tízezer birka legelt a legelőn. Az ősein egy része a birka túrójából meg a birkahúsból élt, azt forgalmazta, nevelte. Az idén, vagy is a jövőben, ahol most vagy a jelenben, ahogy most itt vagyunk, vagyis a sok birkából esetleg Muzslyán maradt olyan ezer birka – három gazdánál.”
A Pásztornap nem múlhatott el birkapaprikás-főző verseny nélkül, amelyen 26 csapat vett részt.
Selymesi Csaba, Szentmihály: „Egyetlen egy titka van a birkapaprikásnak, a jó birkapaprikásnak: a só, a bors, és a piros paprika meg a hagyma. Semmi más nem kell hozzá. Csak egyszerűen, régiesen. Semmi más nem kell hozzá.”
A rendezvény művelődési műsorában felléptek a helybeli népdalénekesek és citerások, a vendégek megkóstolhatták a híres muzslyai lángost, házi készítményeket vásárolhattak, bemutatták a kerekes-ostor csattogtatást. A nap juhászbállal zárult.
