Átadták és megáldották a felújított Havas Boldogasszony templomot Zsablyán

1901-ben szentelték fel a Havas Boldogasszony római katolikus templomot Zsablyán. A hívek száma a két világháború között a háromezret is megközelítette. 1944/45 fordulóján azonban a magyar és a német lakosságot kollektív bűnössé nyilvánították, sokakat kivégeztek, a többségüket elűzték. Csak néhány katolikus család maradt Zsablyán. Hívek nélkül pedig a templom is kis híján az enyészeté lett.

Az utolsó pillanatban azonban sikerült megmenteni. Felújítását 2019-ben kezdték el a magyar kormány támogatásával, a Magyar Nemzeti Tanács felügyeletével és koordinációjával. A felújítás értéke több mint kétmillió euró volt.

A templom felavatásán dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a történelmi megbékéléshez szükséges bátorságot emelte ki. Köszönetet mondott a folyamat megindítóinak és folytatóinak is. Kiemelte a településen egymással szemben álló katolikus és ortodox templom szimbolikáját is.

„Valamikor az itt élők nem így képzelték el a jövőjüket, hiszen nem sok helyen fordul az elő, hogy az ortodox és a katolikus templom egymás mellett áll. Az, hogy itt Zsablyán egymás mellett áll ez a két templom, azt bizonyítja, hogy a zsablyai magyarok és a zsablyai szerbek közösen együtt, békében képzelték el a jövőt a XX. század elején, aztán sajnos a történelem, és azok a gazemberek, akik a történelmet csinálták, ezt másként gondolják.”

A kollektív bűnösség eltörléséért Aleksandar Vučić akkori miniszterelnöknek személyesen is köszönetet mondott dr. Pásztor Bálint.

Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke családi érintettségéről beszélt, és arról, hogy egymás veszteségeinek tiszteletben tartásával közelebb kerülhetnek egymáshoz a nemzetek.

„Nem kisebb egy szerb család vesztesége mint egy magyaré. A fájdalom nem köthető nemzetiséghez. Az ártatlanul kivégzettek mind áldozatok, egy vérzivataros időszak áldozatai.”

Sulyok Tamás magyar államfő szerint a zsablyai templom megújulása megerősít minket hitben, emberségben és európai összetartozásunkban. Mint magyarázta: a templom a szerb és a magyar nép újabb kézfogásának helyszínévé válik, folytatva a megbékélés elmúlt években sorakozó fejezeteit. A magyar elnök szerint a zsablyai templom a győzelem helyszíne, annak bizonyítéka, hogy a kicsiny közösségeknek is lehet jövője, ha szilárd bennük a megmaradás akarata.

„Ez az ünnepnap a XXI. századi keresztény Európát építő cselekvő erők bizonyossága. Az összefogás és a béke jele, amely megtöri a XX. század itt végbement gonoszságait. Gyógyír arra a múltra, amelyet több megrázkódtatás fájdalmasan megszaggatott. Belgrád és Budapest közös válasza a történelemre, amely kiolvasható az oltárra kitett Bibliából is, és amely így összegezhető: az élet legyőzte a halált.”

Aleksandar Vučić szerb államfő Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Pásztor István néhai VMSZ-elnök szerepét emelte kik, akik a kezdeményezői volt a magyar-szerb kapcsolatok rendezésének. Évtizedes ellentéteket rendezni nehéz munka, sokat kell rajta dolgozni, és az eredményeket meg kell vigyázni - tette hozzá.

„Ha valaki azt mondja nekem: többségben vagyunk valamelyik városban, nem kell megkérdeznünk a magyarokat, a válaszom az: ti ezt a politikát akarjátok folytatni, ha nem én leszek az elnök? Rossz politika ez. Változtassátok meg, értsétek meg, hogy másként kell csinálni. Ha valaki elfelejti a magyar feliratokat, nekünk kell emlékeztetnünk. Meg kell érteni, milyen a mi politikánk. És milyen politika az egyedüli, mely eredményt hoz. Az eredmény pedig béke, jószomszédi viszony, végül legjobb barátság.”

Az eseményen Fazekas Ferenc, a Szabadkai Egyházmegye püspöke tartott alkalmi igehirdetést, az adai Szentháromság gyermekkórus pedig énekkel színesítette azt.