Nyolcvan éve történtek a magyarellenes atrocitások – A történelmi megbékélés egy évtizede

A nyolcvan éve történt magyarok elleni atrocitásokról és a megbékélés egy évtizedéről a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon szervezett tanácskozás keretében koszorúzást is tartottak az MTTK előcsarnokában. A kegyelet virágait mások mellett Magyarország kormánya nevében Szili Katalin, a miniszterelnök főtanácsadója és Csallóközi Eszter szabadkai főkonzul, a Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság nevében Mezei Zsuzsanna elnök és Tomik Nimród, valamint Kudlik Zoltán, a Szabadka város területén 1944-ben és 1945-ben ártatlanul kivégzett áldozatok kegyeleti bizottságának elnöke helyezték el. A szerb, magyar és horvát nyelvű emléktáblát 2019 októberében állíttatták az egykori Sárgaházban 1944/1945-ben megkínzott és kivégzett, ártatlan áldozatok emlékére.

A konferencia az Egy szemtanú visszaemlékezése: Emberek a halál árnyékból - Visnyei József vallomása című dokumentumfilm vetítésével kezdődött. Ez követően Teleki Júlia csúrogi túlélő vallott családja megrendítő történetéről.

„Amikor elkezdtem gyűjteni az adatokat, mindenszentekkor mindenki kimegy a temetőbe, és hova megyek én, amikor az apámnak nincsen sírja? Nem volt koporsója, érte nem szólt a harang. Akkor írtam egy verset: Keresem az apám sírját, keresek egy sírt, egy eldugott temetőt, hol nincs fejfa, hol nem nyílik virág. Valahol ott, nem messze innen nyugszik az édesapám.”

Az esemény megnyitóján Szili Katalin, Magyarország miniszterelnöki megbízottja úgy fogalmazott, a Szerbia és Magyarország közötti történelmi megbékélés példaértékű, a kollektív bűnösséget pedig egyszer és mindenkorra el kell törölni mindenhol.

Szili Katalin, Magyarország miniszterelnöki megbízottja: „Példaértékűnek tekintem a Vajdaságban, illetve a Szerbia, Magyarország között 2013-ban létrejött, egy folyamat eredményeként létrejött megbékélést, hiszen ez jó lenne, ha ragadós példa lenne minden más országban, amelyik európai uniós tagországként, ma még úgymond hasznosítja is, érvényesíti ezeket a szabályokat. Pontosan akkor amikor például ingatlanok elvételéről van szó. Ezt a folyamatot, ami itt van, azért is kell felmutatnunk, mert jó példa.”

Hatalmas történelmi tett az, hogy el tudtuk érni a történelmi megbékélést Szerbia és Magyarország között - mondta dr. Pásztor Bálint. A szabadkai konferencián a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke elmondta kiknek köszönhető a megbékélés.

„Ha nem lett volna az ártatlan áldozatok leszármazottainak az állhatatossága, ha nem lettek volna, történészi és helytörténészi munkáknak a tömkelege nem jött volna létre, és ha nem lett volna meg a kitartás, a szívósság Pásztor Istvánban, és örülök, hogy nem én mondom ezt elsőként ma, sőt mindenki mondta, akkor mi még mindig ott tartanánk, hogy a történészek kutatnak, és politikai síkon az égadta világon semmi nem történt volna.”

A vajdasági magyarság a mai napig nem heverte ki az 1944/45-ös atrocitásokat - hangsúlyozta Fremond Árpád. A Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgy fogalmazott, az MNT 2011-ben kötött egy megállapodást a Szerb Akadémiai Bizottsággal, hogy együttműködnek és közösen folytatják a kutatásokat.

„Ahogy Teleki Júliától is hallottuk, 20-25-30 évvel ezelőtt remény sem volt arra, hogy itt tarthassunk, ahol ma. 80 éve történt a délvidéki magyarság legnagyobb tragédiája, ha fogalmazhatunk így, és hála a kutatásoknak, a szakmai konferenciáknak, megemlékezéseknek, a béke harcosoknak, a családokon belül is kimondásra kerültek azok a dolgok, amikről beszélni sem lehetett gyakorlatilag 40 éven át. Nem túlzás azt mondani, a vajdasági magyarság ezt a veszteséget a mai napig nem tudta kiheverni.”

A 90-es évek elejétől kezdve kezdtek beszélni az áldozatok hozzátartozói az 1944/45-ben történt magyarellenes atrocitásokról. Az adatgyűjtés az idő előrehaladtával egyre nehézkesebb - mondta Kudlik Zoltán a Szabadka város területén 1944/45-ben ártatlanul kivégzett áldozatok kegyeleti bizottságának elnöke.

„Itt Szabadkán 1168 áldozat van, de ez sem egy végleges adat. Sajnos egyre nehezebben jutunk újabb információkhoz, mert a hozzátartozók lassan kihalnak, és kevesebben lesznek azok, akik vállalni fogják azt, hogy bejelentik, nyilvánossá teszik azt, hogy kik is a saját áldozataik.”

A konferencián helytörténészek, intézményvezetők számoltak be a többi között az áldozatok felkutatásának menetéről, a rehabilitációtól az 1944/45-ös események tudományos feltárásáig vezető útról, valamint a Magyarország és Szerbia között megkötött megegyezésről, a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság felállításáról. Az eseményt a Magyar Nemzeti Tanács és Topolya Község Önkormányzata támogatta.