„Minden magyar számít!”

A Deák Ferenc kultúrotthonban tegnap este bemutatott műsorban felléptek Versec, Kevevára, Szilágyi, Udvarnok, Torda, Tiszakálmánfalva, Magyarcsernye, Nezsény, Padé, Szentmihály és Magyarittabé népdalkörei, néptáncegyüttesei, hangszeres, énekes együttesei, szólistái, versmondói és színjátszói.

Az ünnepség a 120 éves Kossuth-szobornál kezdődött, ahol a megmaradásunkra, a szórvány- és szigetmagyarságnak szentelt életszolgálatokra Kovács Csaba református lelkész adott áldást, majd elhelyezték a kegyelet virágait.

A kultúrotthonban egybegyűlteket Kerekes József, Magyarittabé Helyi Közösségének tanácselnöke köszöntötte.

„A megmaradásunk egyik pillére a kultúránk. A Kossuth-szobor is jelképezi a megmaradásunkat, mert nekünk itt, szórványban nagyon sokat kell tenni azért, ami a tömbben magától értetődő, nekünk itt szórványban mindennap meg kell küzdeni érte. És mi mindent megteszünk azért, hogy itt, Magyarittabén, szórványban, tudjunk magyarul élni, magyarul gondolkodni, magyarul szavalni és magyarul szeretni.”

Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a Magyar Szórvány Napján a szórványban élőknek a kitartását és a nemzet védését, nemzetmentését ünnepeljük. Hiszen sokkal nehezebb szórványban magyarként megmaradni.

„Éppen ezért tesz meg mindent a Vajdasági Magyar Szövetség is, a Magyar Nemzeti Tanács is annak érdekében, hogy a szórványközösségeink meg tudjanak maradni, függetlenül attól, hogy a bánáti, a nyugat-bácskai, a szerémségi magyarságról van-e szó. Például a Vajdasági Magyar Szövetségnek mind a három alelnöke a szórványból került ki. A nyolc államtitkárunk közül hét a szórványból került ki. Ezzel is azt bizonyítjuk, hogy fontos, hogy a szórvány megfelelően képviselve legyen.”

A Magyar Nemzeti Tanács a Magyar Országgyűlés 2015-ös határozata után rögtön beemelte a Magyar Szórvány Napját a vajdasági magyarság ünnepnapjai közé. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség társszervezője a rendezvénynek.

Sutus Áron, elnök, Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség: „A szórvány- és szigetmagyarság nem egy hátrány, az nem egy idézőjelesen „hiba” a magyarság életében. Az egy olyan állapot, amelyet, hogyha összefogunk, hogyha egy együttműködésben gondolkodunk, akkor igazán nem hiba, nem hátrány, egy teljes körű, egy teljes teljesség igényével megélhető közösségi élet valósítható meg.”

Binecz Margit szólt a déli végeken élő szórványmagyarság küzdelmes közösségi életéről beszélt az egybegyűlteknek.

Binecz Margit, elnök, Keve Magyar Művelődési Egyesület, Kevevára: „Kis városunknak két-három százaléka magyar, olyan 500 ember. De ez az ötszáz ember - nem mindenki tagja a művelődési egyesületünknek -, de eljönnek akkor, amikor valamilyen megmozdulás van, évforduló van, ünnepet szervezünk, és nagyon jó együtt lenni olyankor, örülünk egymásnak, örülünk, hogy tele lesz a templom. Örülünk, hogyha tele lesz az a tér, ahol a műsorok folynak, és nagyon szeretünk együtt lenni.”

A magyar oktatás hiányában sok helyen a művelődési egyesületek munkája és a templom a legfontosabb kapaszkodó. A magyar érdekképviselet támogatásokkal igyekszik erősíteni ezeket a közösségeket.

Komáromi Róbert, elnök, Takáts Rafael Magyar Kultúrkör, Padé: „Padét külön nézve az összmagyarságot, ha egyetlen egy ember is marad, vagy kettő, inkább úgy mondom, a faluban, az egyik az biztos, hogy a kultúrkörben lesz, meg a másik, a mindenkori plébánosunk. Itt nem szabad megengednünk azt, hogy az emberek elfásuljanak, mindig ki kell találni valami újat, meg a hagyományokon keresztül azt ápolni.”

A több mint kétórás műsor megmutatta, hogy a szórványban van még erő és kitartás kultúránk, a hagyományaink ápolásához, a nemzeti önazonosságunk megőrzéséhez.