A romániai magyarok érdekképviselete a tét
Sok mindenre lehetett számítani a romániai elnökválasztáson, ám arra, ami valójában történt, még a fogadóirodákban sem volt szorzó. A választás első fordulóját egy, a közbeszédben szinte ismeretlen, ám a TikTokot jól használó, szélsőjobboldali, oroszbarát jelölt nyerte meg, így ha a második fordulóban is jól szerepel, Calin Georgescu lehet Románia közvetkező elnöke. Az államfőválasztás december 8-i második fordulójának választási kampánya ma kezdődött. Mindeközben a romániai magyarok érdekképviseletéért is folyik a harc, vasárnap parlamenti választást tartanak a szomszédos országban.
Romániában a múlt hét végén elnökválasztást tartottak. A legtöbb szavazatot a függetlenként induló, ám az antiszemita és magyarellenes Vasgárdával szimpatizáló egyetemi oktató, Calin Georgescu szerezte meg. Mégpedig úgy, hogy a politikában ő eddig szinte ismeretlen szereplőnek számított. A TikTokon azonban nagyon is aktív politikusról van szó. Annyira aktív, hogy nem is kampányolt máshol, így ingyen jött ki neki az egész. A román médiahatóság arra kérte az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja ki a TikTok romániai tevékenységét, mert úgy tűnik, hogy a kínai platform a saját, politikamentességre vonatkozó alapelveit is megszegve engedélyezte ezeket a politikai üzeneteket. Georgescu saját bevallása szerint semennyi pénzt nem költött kampányra, a médiatanács azonban úgy gondolja, a TikTok algoritmusába belenyúlva tudott nyerni, ehhez pedig nagy összegekre volt szükség. A gyanú szerint Oroszország nyúlt bele az algoritmusba, és segítette elő a szélsőjobboldali jelölt győzelmét. Az eredmények azt mutatják, hogy az emberek nem értenek egyet az eddig kormányzó balközép elveivel. Itt lép a színre Calin Georgescu.
„A román nép úgy döntött, hogy nem hajlandó többé térdepelni, nem tűri tovább a megszállást, az elnyomást és a megaláztatást. Erősek vagyunk, bátrak vagyunk, sokan elmentünk szavazni, és még többen leszünk a második fordulóban. Most bebizonyosodott, amit mondtam: nem politizálunk, történelmet írunk” - jelentette ki Calin Georgescu.
Az elnökválasztás második fordulójában a szavazatok 22,94 százalékát megszerző Calin Georgescu az ellenzéki Mentsétek Meg Romániát Szövetség elnökével, Elena Lasconival mérkőzik meg, aki a szavazatok 19,18 százalékát kapta november 24-én.
„Ígérem, hogy mindent megteszek azért, hogy minden romániai elvárásának megfeleljek. Azoknak, akik más jelöltre szavaztak, ígérem, hogy minden polgár elnöke leszek. Kedves románok, hallunk és látunk benneteket” – mondta Elena Lasconi.
Arról is beszélt, hogy olyan Romániát szeretne, ahol az állam az emberekért dolgozik, és nem fordítva.
„Legyen mindenki számára világos, Calin Georgescu nyíltan Putyin csodálója, nyíltan NATO- és EU-ellenes, fasiszta, ceausescui diskurzusai vannak. Mindent el akar pusztítani, amire a jólétünk épül. A NATO nélkül Oroszországnak vagyunk kiszolgáltatva” – húzta alá, hogy mindenkit lebeszéljen arról, hogy ellenfelére szavazzon.
George Simion, a szintén szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség elnöke a negyedik helyen végzett a voksok 13,86 százalékával. Ez azt jelenti, hogy a két szélsőjobboldali jelöltre a választópolgárok 36,8 százaléka adta a voksát, ez pedig a magyar kisebbségre nézve is veszélyes lehet. A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége, vagyis az RMDSZ nagy reményeket fűz a parlamentbe jutáshoz. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke korábban azt nyilatkozta a Pannon RTV-nek, hogy minden szempontból emberpróbáló év áll a romániai magyarok mögött.
„Azt mondtuk, hogy a népességfogyásnál nagyobb probléma ma nincsen a közösségünk számára, és kiderült, hogy ez a románok számára is fontos, de egész Közép-Kelet-Európa számára fontos, egy kisebbségi közösséget még inkább érint. Miért fogynak az emberek, miért mennek el, és akkor eljutottunk oda, hogy az állam és a polgár viszonyával milyen gondok vannak. Eljutottunk oda, hogy mi van a bérekkel, milyen az életminőségnek a kerete, a feltételei, és ezekre próbáltunk gyakorlatias, jó válaszokat adni, és így mutattunk egy irányt, vagy mutatunk a kampányban egy irányt, mert vissza kell adni a reményt, meg kell erősíteni a bizalmat ahhoz, hogy az ember otthon a szülőföldjén akarjon építeni jövőt a gyerekeinek. Egy olyan családpolitikát vázoltunk föl, amely elősegíti, lehetővé teszi, hogy otthon akarjanak gyereket nevelni a fiatalok, ne menjenek el Nyugat- vagy Észak- Európába.”
Nacsa Lőrinc magyar nemzetpolitikai államtitkár szerint fontos a romániai magyar érdekképviselet, és a román-magyar viszony is mindig javul, amikor az erdélyi magyaroknak erős politikai képviselete van Bukarestben.
„December elsején sorsdöntő választás lesz Romániában. Az a kérdés, hogy a magyar közösségnek lesz-e egyáltalán, és ha lesz, akkor mekkora befolyása lesz a romániai politikában” – húzta alá Nacsa Lőrinc.
Mint mondta, ha az RMDSZ képviselői nem kerülnek be a parlamentbe, akkor a megüresedő székeket mások foglalják el, akik „nem biztos, hogy a magyar érdek szerint fognak eljárni”.
Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes szerint is óriási a tét. Mint mondta, az államfőválasztás első fordulója után veszélybe kerülhetnek az eddig elért eredmények, ezért a vasárnapi parlamenti választáson minden magyar szavazatára szükség van.
Kelemen Hunor a vasárnapi parlamenti választáson magas részvételre számít, ezért szerinte nagyon fontos mozgósítani a magyar közösséget.
„A parlamenti választás meg a magyar közösségnek az erejét tudja már egészen konkrétan parlamenti frakció formájában megmutatni. Ne szülessenek döntések nélkülünk, a rossz döntéseket tudjuk megakadályozni, és rengeteg olyan rossz döntés van előkészítési fázisban, amely a közösségünket hátrányosan érinti, például a közigazgatási reform, ezt meg kell tudnunk akadályozni, és a jó döntéseknek legyünk a részei. Azt mondjuk, hogy egy erős parlamenti frakció, az lehetővé teszi azt, hogy a közösség érdekeit a parlamentben, és ha van lehetőség, akkor a parlamenti többségen keresztül a kormányban érvényesíteni tudjuk, mert azt láttuk, azt tapasztaltuk, hogy mindig sokkal határozottabban vagy eredményesebben tudod érvényesíteni a közösségnek az ügyeit, hogyha a kormányon vagy. Tehát a nagy tét az, hogy ne legyünk kevesebbek, mint voltunk eddig, és hogy december elsején a parlamenti választásokon a magyarok ne veszítsenek. Ez az a december elseje, amikor mi nem veszíthetünk. Ne legyünk kevesebben, mint a románok arányaiban, és akkor az már egy jó eredmény. Tehát ez a tétje, hogy ott lenni, ahol a döntések születnek, és ne hozzanak úgy semmilyen döntést a fejünk fölött, ami bennünket érint.”
Kelemen Hunor az elnökválasztáson is indult, ám csupán a voksok 4,5 százalékát szerezte meg. Az esetleges jövőbeli koalíciókról is csak a parlamenti választási eredmény tükrében kíván majd beszélni. A képviselőházba jutáshoz minden pártnak, így az RMDSZ-nek is át kell lépnie az ötszázalékos küszöböt.
