Emlékezés a madéfalvi veszedelemről Hertelendyfalván

A madéfalvi veszedelem évfordulójáról minden évben megemlékeznek, hiszen a 261 évvel ezelőtt történt véres események ellenére az a nap a bukovinai székelyek születésnapjának is számít. A székelyföldről való kényszerű menekülés után ideiglenesen Bukovinában telepedtek le, innen a népcsoport elnevezése is.

A történelmi folyamatok úgy hozták, hogy több, mint száz év után az új hazát is el kellett hagyniuk, és többszöri kirajzás után, ma a Kárpát-medence különböző részein telepedtek le. Az első kitelepítés az Al-Dunára történt 1883-ban, amikor a ma is ismert települések, Hertelendyfalva, Sándoregyháza és Székelykeve lett az idetelepültek otthona.

Mindegyik közösség a mai napig fontosnak tartja bukovinai székely származását, és továbbra is őrzi hagyományait.

Hertelendyfalván áhítattal kezdődött a megemlékező összejövetel a református imaházban. Halász Béla református lelkész alkalmi igehirdetésében hangsúlyozta, hogy Isten megtartó ereje volt végig e népcsoporttal is, hiszen a sok megpróbáltatás ellenére megmaradtak, és megtartották hitüket. Ezután Lőcsei Ilona, a helyi Tamási Áron Székely-Magyar Művelődési Egyesület titkára szólt az egybegyűltekhez.

1989. óta működik a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége, amely összetartja a bukovinai székelyek által alapított egyesületeket Magyarországon és határain kívül. A szövetség küldöttgyűlését minden évben az év elején, a január hetedikéhez legközelebbi hétvégén tartják, így a megemlékezést is, míg Madéfalván a SICULICIDIUM emlékműnél január 7-én emlékeznek az ott élő székelyek a vérengzés áldozataira.

Így volt ez idén is, azzal, hogy több napos lett a rendezvény, mivel a három hónappal ezelőtt tragikus hirtelenséggel elhunyt Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkárra is emlékeztek.

A Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége és minden tagegyesülete, így a hertelendyfalvi egyesület is kegyelettel emlékezik Potápi Árpádra, aki a magyar Nemzetpolitikai Államtitkárság által sok éven át támogatója volt a közösségnek.

Az idei küldöttgyűlésen derült ki, hogy már megkezdődtek a tevékenységek annak érdekében, hogy emléket állítsanak és megörökítsék áldozatos munkáját, amit az összmagyarság érdekében tett.

A megemlékezésen elhangzott Szőke István Atilla Madéfalvi sebek című verse, végül a Székely himnuszeléneklését követően az egybegyűltek megkoszorúzták az udvaron lévő kopjafát.