Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc áldozataira emlékeztek Zentán

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén emlékeztek meg az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc áldozatairól Zentán.

Gyertyaszentelő Boldogasszony napja alkalmából ünnepi szentmisét tartottak a zentai Jézus Szentséges Szíve katolikus templomban. A misét ft. Bankó Nándor plébános celebrálta, melynek keretében megemlékeztek a véres gyertyaszentelő nap áldozatairól.

A kegyeletes megemlékezés a Felsővárosi köztemetőben folytatódott. Az 1849-es eseményekről Ifj. Fodor István, a zentai Történelmi Levéltár igazgatója emlékezett meg.

Ifj.Fodor István, igazgató, Történelmi Levéltár, Zenta: „A magyar és a szerb nemzet konfrontálódásának egyik legtragikusabb eseményére, a zentai véres gyertyaszentelőre emlékezünk ma. Habár Zenta lakossága 1848-ban békében élt a számbeli kisebbségben lévő szerbséggel, ez a békés együttélés csak addig tartott, amíg 1849 elején Zenta vidékét is elérték azok a lángok, melyeket az osztrák hadsereg által támogatott nemzetiségek ellenséges indulatai és hadmozdulatai gerjesztettek.”

Hugyik Richárd, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke kiemelte, hogy fontos tanulságot vonhatunk a 176 éve történt tragikus eseményekből. „Amit még talán érdemes elmondani, hogy erre minden évben megemlékezünk, de ennek nem az a célja, hogy sebeket tépjünk fel, és nem is a nemzetiségi egymást vádolás, hanem pont az a lényege, ami a gyertyaszentelőnek is, hogy a sötétségben a fényt lássuk meg és próbáljuk meg az ésszerű vita, az ésszerű párbeszéd révén ebből a szenvedélyből, emóciókból, a megfelelő megoldást megtalálni.”

 tragikus események ártatlan áldozatai előtt tisztelegve a zentaiak 1893-ban emlékművet állítottak.

Burány Hajnalka, polgármester, Zenta: „Ma Zentán az 1849 február elejei tragikus zentai eseményekre emlékezünk. Először a helyi Jézus Szíve-templomban, ahol Gyertyaszentelő Boldogasszony napja alkalmából gyertyát szenteltünk. Én azt gondolom, hogy a két esemény összekapcsolása abban merülhet ki, hogy a megszentelt gyertya fénye világosságot adjon és utat mutasson azoknak a lelkeknek, akik vérüket áldozták szülővárosukért, Zentáért 1849 februárjában.”

A megemlékezés végén elhelyezték a kegyelet virágait a fekete márvány obeliszknél, így tisztelegve azok előtt, akik 1849 február elején estek áldozatul.