Vizet a tájba

V. Németh Zsolt, a magyar Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára egy szolnoki sajtótájékoztatón kiemelte: a magyar vízügyi szakma a szemlélet- és korszakváltás időszakát éli. Az államtitkár rámutatott, hogy a vízügy mindig is szolgált és szolgáltatott, így nincs önmagában értelmezhető vízgazdálkodási érdeke, hanem a társadalom és a gazdaság szereplőinek érdekeit kell a legmegfelelőbben összehangolnia. Ezért jött létre az Energiaügyi Minisztérium vezetésével a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság is, mely a korszak- és szemléletváltást segíti az érintett szereplők bevonásával és együttműködésével.

A jelen legfontosabb döntései a vízvisszatartásra vonatkoznak, melyek jogi, műszaki és finanszírozási szempontjait napi szinten kell vizsgálni és azokra megoldást találni. A „Vizet a tájba” program nem új keletű logikára épül, hiszen a vízügy eddigi fejlesztései között is bőven akadnak többfunkciós, a vízvisszatartást segítő elemek. Ugyanakkor a 2022. és 2024. évi aszály rávilágított, hogy erre a jövőben minden lehetőséget ki kell használni Magyarországon.

Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója a tájékoztatón arról beszélt, hogy a szervezet a csapadékhiányos időjárás miatt már jelenleg is vízvisszatartási üzemrendben dolgozik, míg a Nagykunsági-főcsatorna téliről nyári vízszintre történő feltöltése – ami közel 6 millió köbméter többletet jelent majd, és a Körös-völgyi vízátadást is lehetővé teszi – éppen most kezdődött.

Az elmúlt egy hónapban hozzávetőleg egymillió köbméterrel tudták növelni a visszatartott víz mennyiségét, mely így 156 millió köbmétert tehet ki, ez azonban a szárazabb időjárás miatt 5-6 millió köbméterrel még mindig kevesebb, mint tavaly ilyenkor – jegyezte meg. Közlése szerint az igazgatóság által üzemeltetett csatornák egyharmada – mintegy 400 szakasz – már vízjogi engedélyében is nevesíti a vízvisszatartási rendeltetést.