A kora esti órákban érkeztek meg az egyetemisták és szimpatizánsaik Bajmokra

Bajmok központjában nagy számú helyi polgár várta őket transzparensekkel, tapssal, sípszóval. A Vuk Karadžić Általános Iskola előtt ételt és italt szolgáltak fel nekik. A helyiek és a demonstrálók az érkezést követően 15 perces néma csenddel adóztak az újvidéki katasztrófa 15 áldozatának emléke előtt, majd jelképesen 15 léggöböt engedtek a magasba. Az egyetemisták útja szimbolikus jelentőséggel bírt, így fejezték ki szolidaritásukat a helyi oktatási intézmények dolgozóival.

Vedran Pejić, hallgató, Újvidéki Egyetem, Szerb Nyelv és Irodalom Tanszék: „Meghívást kaptunk a bajmoki Vuk Karadžić Általános Iskolából és a tavankúti Matija Gubec Általános Iskolából, hogy jöjjünk és támogassuk az iskolákat. Őszintén megmondva először nem tudtuk hogyan is vitelezzük ezt ki. Ekkor az egyik társunk azt mondta, jó, akkor gyalog megyünk hozzájuk. Mindannyian azonnal és teljes mértékben egyet értettünk ezzel. Hogy mire gondoltunk, higgyék el, hogy most 30 kilométer gyaloglás után már meg sem tudom mondani, de mindez gyorsan és spontán módon történt. Tudtuk, hogy miért megyünk, tudtuk, hogy melyek a céljaink, tudtuk, hogy nagyon akarjuk támogatni ezeket az iskolákat, ezeket a településeket. A fogadtatás, amelyben mind a négy helyen részesültünk, Mišićevón, Kisboszniában, annyira csodás, annyira pozitív volt, hogy új erőre kaptunk.”