Elhunyt Harkányi Endre
Többek között Mézga Gézának és a Vízipók-csodapók Keresztespókjának is kölcsönözte a hangját, valamint Danny DeVito állandó magyar hangja volt. Pályafutása alatt többnyire kisembereket, komikus figurákat alakított. A színművész idén január elején került kórházba, miután otthonában elesett, és combnyaktörtést szenvedett. 2004-ben az Ajtay Andor-emlékdíjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével ismerték el. 2005-ben neki ítélték a Ruttkai-emlékgyűrűt, és kiváló művész is lett ebben az évben, 2008-ban beválasztották a Halhatatlanok Társulatába. 2010-ben a nyíregyházi Vidor Fesztiválon Életmű Díjjal jutalmazták, és még abban az évben a művészi életútja elismeréseként átvehette a legrangosabb állami kitüntetést, a Kossuth-díjat.
Harkányi Endre Budapest nyolcadik kerületében született zsidó családban, 1934. március 26-án. Szüleit a vészkorszakban elvesztette, anyját deportálták, apja az ukrajnai munkaszolgálatból betegen tért haza, és hamarosan meghalt. A 10 éves Harkányi Endre egy csillagos házban élte túl a holokausztot. Miután árván maradt utcagyerekként, 13 évesen önmagát játszotta Radványi Géza 1947-ben készült, mára már klasszikussá vált Valahol Európában című, háborús árvákról szóló filmjében. Színészi gyakorlatot Lakner Bácsi gyermekszínházában szerzett. Rokonai nyomására mégis esztergályosnak kellett tanulnia, ez ellen lázadva jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára.
Miután felvették a főiskolára, egy év alatt letette az érettségit is, diplomáját 1957-ben szerezte meg. A debreceni Csokonai Színháznál kezdett, 1957–1960 között. Ezt követően a budapesti Petőfi Színház színésze volt, majd a Vígszínház, a Mikroszkóp Színpad és a József Attila Színház társulatához szerződött. 1984-ben visszatért a Vígszínházba, majd egy évados kiugrást követően egészen 2015-ig a Vígszínház tagja volt.
