Kutatják a fák doktorainak életterét + VIDEÓ
Komolyabb vizsgálatok eddig nem zajlottak Magyarországon ebben a témában, így egyelőre csak a nemzetközi tanulmányok adataira tudunk támaszkodni. Ezek eredményei között is viszonylag tág spektrumban találunk értékeket. Régebben jellemzően 50-150 ha körülire becsülték, azonban a legújabb jeladós kutatások akár 300 ha nagyságú otthonterületeket is kimutattak.
A kutatási módszerek fejlődésével tehát sikerül egyre pontosabb képet alkotni, és ezek alapján az látszódik, hogy e faj területi igénye akár lényegesen nagyobb is lehet, mint azt korábban gondolták. Joggal feltételezhető, hogy a magyarországi fehérhátú fakopáncsok is sokkal nagyobb területet járnak be, mint azt eddig feltételezték. E fokozottan védett faj állományait súlyosan veszélyezteti az erdők intenzív kezelése. Hosszú távú védelme csak az erdőgazdálkodás korlátozásával, módszereinek gyökeres átalakításával valósítható meg. Ezen intézkedésekhez azonban nagyon komoly jogi, és szakmai háttere van szükség. Ezt próbálják erősíteni jelen kutatásukkal is a szakemberek. A vizsgálat során a madarak egyedi színes gyűrűs jelölést kapnak. Ezeket a műanyag gyűrűket távcső segítségével egészen messziről is lehet észlelni, így könnyen tudják egyedileg azonosítani a madarakat.
Minden megfigyeléskor GPS koordinátát vesznek fel az adott madár helyzetéről, és ha már kellő számú megfigyelési adat gyűlik össze egy-egy példányról, akkor lehetőség nyílik az otthonterület nagyságának becslésére. A kutatásnak egy másik érdekessége lehet, hogy az adult madarak túlélési rátájáról is adatot nyerhetnek. A fehérhátú fakopáncs rendkívül területhű, amennyiben az élőhely nem változik meg drasztikusan, úgy minden évben ugyanazt a területet használja fészkelésre. Így, ha a territóriumokat minden évben ellenőrizzük, akkor láthatják, hogy mennyi ideig vannak ott jelen a színes gyűrűs egyedek, azaz mennyi ideig maradtak életben.
