Jóval korábban kezdődött el a vegetáció az észak-bácskai gyümölcsösökben
Március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe. A vallási jelentősége mellett ez a nap hagyományok szerint a tavaszhoz kötődik, a megújulást és a reményt szimbolizálja. Régen a gazdák ezt a napot választották ki a gyümölcsfák felújítására és új fajták oltására. Utánajártunk, hogy a gyümölcstermelők milyen tevékenységeket, milyen munkálatokat végeznek a gyümölcsösökben.
Az időjárás egyre szélsőségesebb, a gyümölcsösökben továbbra is a fagy okozza a legnagyobb fejtörést. Az észak-bácskai termelők mindent megtesznek a gyümölcsfák védelme érdekében. Nagy György János, noszai termelő, családjával generációk óta foglalkozik gyümölcstermesztéssel. Főként almásuk van, de körtét, őszibarackot és burgonyát is termesztenek.
Nagy György János, termelő, Nosza: „A metszés már lement. Most elkezdődik a vegetáció, megjelennek az első levelek, úgyhogy a növényvédelmére törekszünk most, megvédeni ezeket az első leveleket. A virágzás még nem kezdődött el, de majd lassan az is ideér. Főleg a növényvédelemre összpontosítunk, emellett ilyen más szezonális munkát, krumpli ültetés például, de próbáljuk fejlesztgetni a többi gyümölcsösünket is, úgyhogy a jégvédőháló rendszerek felállítása illetve öntözőrendszer felállítása folyik.”
A szakemberek szerint jelenleg a legfontosabb feladat a gyümölcsfák állandó védelme a betegségekkel és a fagykárokkal szemben.
Bognár Pásztor Hajnalka, a szabadkai városi tanács mezőgazdasággal megbízott tagja: „A gyümölcsösök elkezdték a vegetációt, ilyenkor már a termelőknek inkább a védelemre kell összpontosítani, mivel ilyen időben, amikor csapadék van, nedves párás, sőt ma tanúi lehettünk köd jelenlétének is, ilyenkor támadnak a gombabetegségek, úgyhogy a gombabetegségek elleni védelem van előtérbe helyezve.”
A néphagyomány szerint, ha a gazdák a gyümölcsoltást ezen a napon végzik, akkor a növény megmarad és jó termést hoz. A szakértő elmondta, hogy régebben, amikor a termelők még kis területen gazdálkodtak, maguk végezték a gyümölcsfák szaporítását oltással. Mára ez a gyakorlat azonban háttérbe szorult, a gazdák többsége ugyanis előre oltott facsemetéket vásárol.
Bognár Pásztor Hajnalka, a szabadkai városi tanács mezőgazdasággal megbízott tagja: „Azelőtt ezt a termelők praktizálták, amikor kis területen termeltek gyümölcsöket, most már oltással a termelők nem foglalkoznak, már oltott facsemetét vásárolnak, nagy a kínálat, vannak belföldi, külföldi fafajták, amelyeket lehet ültetni, a lényeg az, hogy a környezetünkhöz alkalmazkodjon az a bizonyos fafajta.”
Gyümölcsoltással tehát egyre kevesebben foglalkoznak környékünkön, sőt egyes gyümölcsészek szerint, ha marad a kedvezőtlen időjárás a gyümölcstermesztés jövője is kérdésessé válik, különösképp a korai kajszibarack esetében.






