Hazatértek a magyar tudósok a kék vércsék angolai fővárosából
Hazatért az angolai Falcopolisból, a világ legnagyobb ragadozómadár-telelőhelyéről az ornitológusokból és filmes szakemberekből álló magyar expedíció. A Kékvércse-védelmi Munkacsoport útjának elsődleges célja a vércsék telelőhelyének védetté nyilvánítása és az illegális vadászat visszaszorítása volt. Egy újabb lélegzetelállító dokumentumfilm is készül, hogy ezt az egyedülálló természeti jelenséget minél több ember tapasztalhassa meg legalább a képernyőn keresztül. Falcopolis, a világ minden bizonnyal legnagyobb ragadozómadár-telelőhelye, ahol a földkerekség minden szegletéből százezer-, ha nem milliószámra gyűlnek össze a kék vércsék. Az angolai telelőhelyet még 2019-ben fedezték fel az MME kutatói, miután műholdas nyomkövetőkkel szerelték fel a Magyarországon költő kék vércséket.
Az út kiemelt célja a helyi közösségek további bevonása a kék vércsék angolai védelmébe, hiszen hosszú távon csak velük együttműködve lehet megőrizni ezt a páratlan természeti értéket. Mivel a madarak illegális vadászata feltehetően ma is folytatódik, a magyar szakértők az Orbis Angola természetvédelmi szervezettel karöltve azon dolgoznak, hogy FALCOPOLIS inkább ökoturisztikai attrakcióként teremtsen fenntartható bevételi forrást a helyiek számára. Az ornitológusok másik fő célja az volt, hogy kifejlesszenek egy módszert, amellyel megbecsülik a FALCOPOLIS-ban, a tavaszi vonulás előtt összegyűlő éjszakázó vércsék számát.
„Tudtuk, hogy El Niño év van, de arra nem számítottunk, hogy amikor megérkezünk, két-három hete nem esett az eső, ami ezen a helyen az esős évszakban rendkívül ritka. Emiatt például az első napokban nyoma sem volt a vércsék legfőbb táplálékát jelentő rajzó termeszeknek, s így vércséből is kevesebb volt az első napokban, mint azt vártuk. Végül azonban megérkezett az eső, beindultak a termeszrajzások, és mielőtt elhagytuk Falcopolist, kb. 500.000 kék vércsének inthettünk búcsút” – mondta Palatitz Péter, az expedíció vezetője, aki immáron szinte „hazatér” Angolába. Az expedíció tagjai rendkívül sűrű heteket tudnak maguk mögött, hiszen a kutatási feladatok mellet részt vettek a vércsék vadászati tilalmának fenntartására irányuló hőkamerás hajnali razziákban, tárgyaltak városi és tartományi elöljárókkal, az angolai állami természetvédelem képviselőivel és előadásokat is tartottak a helyi iskolákban.
