A délszláv háborúkban mintegy 40 ezren tűntek el, 11 ezer embert még ma is keresnek
Az adatbázist a német és a brit kormány támogatásával állították össze, a cél pedig az, hogy megtalálják a három évtizede eltűnt embereket vagy maradványaikat.
A legtöbb eltűntet Bosznia-Hercegovinában tartják számon, ott majdnem nyolcezer ember után kutatnak a mai napig. A térség többi országában lényegesen kevesebb embert nem találtak eddig meg: Koszovó 1700, Horvátország 1570, Macedónia 200, Szerbia 100, Montenegró pedig 60 ember után kutat.
Veljko Odalović, az eltűntekért felelős szerbiai bizottság elnöke a közszolgálati televízióban kiemelte,
„az eltűnteket nemzeti hovatartozástól függetlenül nyilvántartják, ennek pedig az az üzenete, hogy minden áldozatot egyformán tisztelnek. Az adatbázis segíti a keresést, egyben bemutatja a háborúk következményeit is”
- tette hozzá.
Samira Krehić, a Nyugat-Balkánért felelős nemzetközi program vezetője szerint az adatbázis összeállításával sikerült túllépni azokon a nehézségeken is, amelyek a háború miatti nagy fokú elvándorlás következtében alakultak ki.
Szerbia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Montenegró államfője 2014-ben kötött megállapodást arról, hogy országuk mindent megtesz annak érdekében, hogy felkutassa azokat, akik az 1991-95-ös délszláv háború idején a volt Jugoszlávia területén tűntek el, ám azóta is számos sírhely feltáratlan maradt.
