Virágvasárnap Muzslyán

Virágvasárnap a katolikus templomokban barkaszenteléssel és körmenettel emlékeznek Jézus szenvedésére.

A nagybecskereki székesegyházban és a bánáti települések katolikus templomaiban sok hívő jelent meg a virágvasárnapi szentmisén. 

Muzslyán a Mária Szent Neve plébániatemplom udvarán a barkaágak megszentelésével kezdődött a szertartás.

Elias Ohoilledwarin, muzslyai plébános: „A barkaágakkal ünnepeljük meg ezt a mai ünnepet, és ezzel bevonulunk a templomba, hogy megünnepeljük Jézus Krisztusnak a bevonulását Jeruzsálembe. De ugyanakkor ez a mai nap arról szól, hogy ez Jézus szenvedésének a vasárnapja. A mai szentmisében már elhangzott a passió, Jézus Krisztusnak a szenvedésének a története, ami azt jelenti, hogy ezzel Jézus tudatosan bevonult Jeruzsálembe, készült a szenvedésére és kereszthalálára.”

Virágvasárnapon a hívek jelképesen átérzik Jézus szenvedését.

Gabona Ferenc, Muzslya: „Megszentelte a miséző pap, Éliás atya a barkákat, amivel mi is jelképesen emlékeztünk Jézus bevonulására, majd egy körmenettel bevonultunk a templomba. Ezzel a nappal megkezdődik a nagyhét, Jézus szenvedéstörténetét hallottuk a mai szentmisén is Lukács evangéliumából, ami a hívők számára lelkileg is fontos, hogy átérezzék azokat a szenvedéseket, amelyeket Jézus értünk tett, értünk szenvedett, értünk vállalt.”

A barkaszenteléshez számos népi hagyomány, hiedelem fűződik. A néphagyomány szerint a megszentelt barka megvédi az embert a betegség és minden természeti csapás ellen.

Palatinus Aranka, néprajzkutató: „A megszentelt barkaágat annak idején eleink nem vitték be a szobába, a házba, nem helyezték vázába, mint ahogyan azt mi ma napjainkban csináljuk. A ház bejárati ajtójához vagy a tornáchoz helyeztek egy-egy barkaágat, hogy megvédje a házat az égi csapásoktól, a tűztől, mindenféle veszedelemtől. A babonaság alapján hittek abban, hogy még elűzi a gonoszt is a háztól.”

Az utolsó helyig megtelt a muzslyai templom.

Boldizsár Rozália, Muzslya: „Lelkünkben kell készülni, és Krisztust úgy várjuk, hogy miattunk föltámadjon.”

A nagyhét része a húsvéti szent három nap: nagycsütörtök, azaz az utolsó vacsora napja, a nagypéntek, vagyis Jézus szenvedésének, halálának és temetésének a napja, és a nagyszombat, Jézus sírban pihenésének ideje. Ezt követi húsvétvasárnap, Jézus feltámadásának a csodája.