Megmenekülhet az egyik legnagyobb szikes puszta

A szerbiai és a magyarországi szakemberek együtt dolgoznak azon, hogy visszaállítsák a terület eredeti vízháztartását. Ez azt jelenti, hogy megpróbálják visszavezetni a vizet a rétekre és a tavakba.

Szekeres Ottó, természetvédelmi őr, Palics-Ludas Közvállalat: „A műszaki megoldások megvannak, Vajdaságban 24 darab ilyen kétfunkciós csatornarendszer van kiépítve, amelyek nemcsak hogy elvezetik a vizet, hanem vissza is tudják hozni. Úgyhogy kicsit a táj jellegén kell változtatni, és egyszerűen egy határozat és döntés kell arról, hogy vissza szeretnénk a vizet hozni.”

A Hortobágyi Természetvédelmi Egyesület szakértője is megosztotta a témával kapcsolatos tapasztalatait. Egy olyan magyarországi példát mutatott be, ahol sikeresen állították helyre a természetes vízháztartást.

Ecsedi Zoltán, a LIFE munkacsoport vezetője, Hortobágyi Természetvédelmi Egyesület: „Azt szeretném elmondani ebben az előadásomban, és ennek a közönségnek, hogy vegyék át azokat a modelleket, azokat a megoldásokat, amiket ott már teszteltünk.”

A magyarkanizsai járás az egyik legnagyobb megmaradt szikes legelő a Tisza jobb partján. Itt olyan ritka növények és állatok élőhelyei találhatók meg, amelyek máshol már alig fellelhetőek.

Dobó Márta, igazgató, Palics-Ludas Közvállalat: „A Palics-Ludas Közvállalat ezért nagyon büszke arra, hogy Magyarkanizsa önkormányzatával, illetve nemzetközi szakértők, szakmunkatársak bevonásával egy ilyen projektnek az előkészítésében részt vehet.”

A találkozón részt vettek mások mellett természetvédelmi szakemberek, kutatók, valamint a helyi közösség képviselői is.

Fejsztámer Róbert, polgármester, Magyarkanizsa: „A víz, mint olyan kérdéskör a mai konferenciának a gerince, hogy így mondjam, az pedig egy teljesen más gondolkodásmódot igényel, hiszen évtizedeken keresztül elvezették a vizet, és az volt a fő cél, hogy megszabaduljanak a felszíni vizektől. Most viszont már évek óta arról beszélünk, hogy egyre szárazabbak az évek, tehát a vizet kellene visszahozni ezekre a területekre.”

A cél az, hogy olyan megoldások szülessenek, amelyek egyszerre jók a természetnek, a gazdálkodóknak és az egész közösségnek.