Húsvét a remény ünnepe

Az esztergom-budapesti érsek a feltámadt Krisztussal való lelki kapcsolódás megélését, annak fontosságát hangsúlyozta a mai modern világban. Szemerei János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke a hit nehézségéről, Steinbach József a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke pedig arról beszélt az ünnepi istentiszteleten, hogy a húsvéti örömhír azt üzeni, hogy van reménység, van jövő, itt és most.

Húsvét a remény ünnepe, és erre a reményre égető szüksége van a világnak, a népeknek, köztünk a mi népünknek is - mondta Erdő Péter magyarországi bíboros, esztergom-budapesti érsek húsvét vasárnap az esztergomi bazilikában. Erdő Péter a szentmise elején azt mondta: Krisztus feltámadása bizonyítja, hogy Isten elfogadta megváltó áldozatát, hogy békesség támadt a menny és a föld között, és hogy szabad utunk nyílt a feltámadt Krisztussal együtt az örök boldogság felé. Kapcsolódni kell a feltámadt Üdvözítővel, a történelmi tapasztalás és a személyes lelki élmények útján, és akkor "átveszi az uralmat fölöttünk és megváltozik az életünk". Ezt hívják keresztény tanúságtételnek - mutatott rá, hozzátéve, hogy erre a tanúságtételre van szüksége a mai világnak is.

Hinni nem könnyű és jól is van így, mert a hit nem a hiszékenységről szól, ahogy a húsvét sem - mondta Szemerei János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke a húsvétvasárnapi istentiszteleten, amelyet a győri Öregtemplomban tartottak. Szemerei János az úrvacsorával egybekötött istentiszteleten kiemelte: a húsvét arról szól, hogy "valami rendkívüli történt, hogy az Isten valami olyasmit készített, ami meghaladja a képzeletünket". Azért küszködünk vele annyira, mert nem magától értetődő - mondta, hozzátéve, hogy olyan történt, amit nem a tanítványok csináltak, hanem amit az isten cselekedett.

Steinbach József református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke húsvétvasárnapi igehirdetésén, Balatonalmádiban úgy fogalmazott: A húsvéti örömhír azt üzeni, hogy van reménység, van jövő, itt és most. Hangsúlyozta: nincs olyan mélység, ahonnan ne lenne újrakezdés, akár személyes életünkben, akár az egyház életében, akár hazánkban, akár a békétlen világban.
Ezt adjuk tovább, és az egyház is ezt az örömüzenetet hirdeti - jelentette ki. Steinbach József az igehirdetésben arról beszélt, van bűn, van betegség, van halál, "munkál a gonosz hatalma", ez az alapvető probléma. A kultúra, az irodalom, a költészet, a filozófia és részben a teológia is ezekről a problémákról szól - sorolta.  Dsida Jenő írásából vett példával érzékeltette, hogy ha egy kockacukrot kávéba mártunk, "a sűrű koszos lé milyen sunyi resten kúszik felfelé a kristálytiszta kockatestben".