Elhunyt Ferenc pápa

„Ma reggel 7.35-kor Ferenc pápa visszatért az Atya házába. Egész életét az Úr és egyháza szolgálatának szentelte” – mondta Kevin Farrell bíboros.

Az egyházfő halálhíre mindenkit megdöbbentett. Ferenc pápát február 14-én szállították kórházba, és kétoldali tüdőgyulladást állapítottak meg nála. Többször kellett géppel segíteni légzését, a kezelés következtében veseelégtelenség is fellépett nála. A pápát végül öt hét után, március 23-án engedték ki a kórházból, de erejét nem sikerült visszanyernie, így nem igen láthatták a hívők az elmúlt időszakban.

A katolikus egyházfő tegnap még tolószékben érkezett az áldások erkélyére a Szent Péter Bazilika főhomlokzatán, köszöntötte az egybegyűlteket, majd mindenkinek boldog húsvétot kívánt. Egészségi állapota miatt a hagyományos ünnepi üzenetet Msgr. Diego Ravelli olvasta fel. A beszédet követően a katolikus egyházfő Urbi et Orbi áldását adta Rómára és az egész világra.

Ferenc volt az első pápa, aki az amerikai kontinensről érkezett. Az argentin jezsuita Jorge Mario Bergoglio 1936. december 17-én született Buenos Airesben, 1998-tól a város érseke volt 76 éves koráig. „Az én népem szegény, és én közéjük tartozom” - mondta nem egyszer, ezzel magyarázva azt a döntését, hogy egy lakásban él, és saját magának főz vacsorát. Papjainak mindig azt ajánlotta, mutassanak irgalmasságot és bátorságot, és tartsák nyitva ajtajaikat mindenki előtt. Pápaságát ez a vezérelv folyamatosan meghatározta.

Bergoglio vegyésztechnikusként végzett, majd a papságot választotta és belépett az egyházmegyei szemináriumba. 1958. március 11-én belépett a Jézus Társaságába és megkezdte a noviciátust. A bölcsészeti tanulmányait Chilében végezte, majd 1963-ban visszatért Argentínába, ahol filozófiából diplomázott a jezsuiták San Miguel-i Szent József Főiskoláján. 1969. december 13-án Ramón José Castellano pappá szentelte. 1970 és 1971 között Spanyolországban folytatta az előkészületeket, majd 1973. április 22-én örökfogadalmat tett a jezsuitáknál. A 2001. február 21-i konzisztóriumon II. János Pál bíborossá nevezte ki, címtemploma a római Bellarmin Szent Róbert-templom lett. 2001 októberében kinevezték a püspöki szinódus 10. rendes közgyűlésének püspöki szolgálatért felelős általános megbízottjává. Közben Latin-Amerikában alakja egyre népszerűbb lett. 2013. március 13-án pedig pápává választották. Már pápasága elején látható volt, hogy Ferenc egy eddig nem tapasztalt új irányt képvisel.

Ferenc pápasága alatt számos újítást vezetett be az egyházban. A reformok felé fordult. Hitt abban, hogy az elitizmust háttérbe kell szorítani és nyitni kell az emberek, a hívők felé. Végig az egyszerűséget hangsúlyozta, és erre tanította az egyház többi tagját is. Ha úgy alakult, buszra ült, szakított a pápamobil hagyományával, és igyekezett a katolikus egyház emberi arcát előtérbe helyezni. Ferenc pápa olyan, korábban tabunak számító témákkal próbált szembenézni, mint a vatikáni visszaélések kérdése, a korrupciós ügyek kivizsgálása. Iraki látogatásával történelmet írt, nyitott más felekezetek felé, a vallásközi párbeszéd fontosságát hangsúlyozva. Az elmúlt időszakban neki köszönhetően a Vatikán nyíltan beleállt az egyházi szexuális visszaélések elleni harcba, sőt, ezzel összefüggésben Ferenc módosította az egyházban elkövetett szexuális zaklatásokra vonatkozó szabályokat és azokat kiterjesztette a világi katolikus vezetőkre is. Nyitott a nők felé is: a nők pápasága alatt formálisan lektorokká és akolitusokká válhattak, ami komoly újdonság volt a korábbiakhoz képest. Folyamatosan gesztusokat tett a szegények felé, végig kiállt az ukrajnai háború lezárása mellett, tettekkel próbált hozzájárulni a mielőbbi béke eléréséhez.

Ferenc pápa a 2023-24-ben lezajlott szinóduson tulajdonképpen lefektette a katolikus egyház jövőbeni haladási irányát. Az egyház történetében először adott szavazati lehetőséget a gyűlésen nőknek és egyházon kívülieknek is. Többször is kinyilatkoztatta, hogy az egyház mindenkié. Ferenc pápa társalgó, nyitott egyházat csinált. 2024 novemberében a Vatikán nyilvánosságra hozta a már akkor rossz egészségi állapotú pápa rendelkezéseit a temetésével kapcsolatban. Ferenc akkor úgy rendelkezett, hogy XIII. Leó pápa 1903-as temetése óta először a Vatikánon kívül, a Santa Maria Maggiore-bazilikában kíván nyugodni, ahova külföldi útjai előtt imádkozni járt. Kérésére a temetés szertartásán is egyszerűsítenek. Egy egyszerű, cinkkel bélelt fakoporsó mellett döntött.

Pápaságát amennyiben egy gondolattal jellemezni kellene, a következő korábbi kijelentése kiváló lenne annak leírására: