2040-re megduplázódhat a bőrrákos betegek száma a WHO szerint

A melanóma a festéktartalmú sejtek, hétköznapi nevén az anyajegy, rosszindulatú daganatos elváltozása, amely gyakran aszimmetrikus, a határai szabálytalanok, többszínű, növekszik és változtatja a külsejét. A világban 2022-ben észlelt melanómás megbetegedések közül közel 332 ezer, azaz 83 százalék kiváltója  az UV-sugárzás volt – olvasható az International Journal of Cancer (IJC) című tudományos szakfolyóiratban megjelent tanulmányban. A betegség 58 700 esetben végződött abban az évben halálozással.

Az UV-sugárzással kapcsolatos esetek aránya magasabb volt a férfiak esetében, 86 százalék; a nőknél 79 százalék volt – olvasható az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakosított szervezetének közleményében.

A kutatók azt is megfigyelték, hogy „a melanóma előfordulása a világ régiói szerint jelentősen változik”, egyrészt az UV-sugárzásnak kitettség különböző szintje szerint, valamint amiatt, hogy a világos bőrű lakosság esetében a melanóma kialakulásának a kockázata jóval magasabb – olvasható az IARC tanulmányában.

A megbetegedések több mint 95 százalékát Ausztráliában és Új-Zélandon, valamint Észak-Európában és Észak-Amerikában tapasztalták.

Míg a melanóma a múltban ritka betegség volt, az elmúlt évtizedekben megemelkedett az UV-sugárzás kockázata – napozás, erős napsugárzás jellemezte térségben történő utazás –, és ez jelentősen megnövelte a megbetegedés előfordulását, elsősorban a világos bőrű népesség körében – mutatott rá az IARC.

Egy minapi előrejelzés szerint 2040-ben több mint 510 ezer megbetegedés és 96 ezer halálozás – azaz a jelenleginél 50, illetve 68 százalékkal több – várható a WHO szakosított szervezete szerint.

A kutatók szerint ugyan elmúlt két-három évtizedben rendszeresen nőtt az új megbetegedések száma, javult a szűrés, és új kezelési módszereket fejlesztettek ki.