A Hortobágyról telepítenek vissza Przewalski-vadlovakat Kazahsztánba
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Fővárosi Állat- és Növénykert közös sajtótájékoztatóján Csobán Péter, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Pentezug Projekt szakértője kiemelte, hogy a Przewalski-vadló a kihalt állatok listáját gyarapította volna, ha nincsenek az állatkertek és a tenyészprogramok. A most visszatelepített példányok csoportja 1997 óta háborítatlanul él a hortobágyi Pentezug 3000 hektáros területén, ahol a számukat napjainkig megtízszerezték.
Csobán Péter hangsúlyozta, hogy a vadló azért is fontos, mert olyan egészséges ökoszisztémát, élőhelyet, környezetet hoz létre, amely más fajok túlélését, fennmaradását is elősegíti.
Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója arról beszélt, hogy a visszatelepítési folyamat részeként befogott lovak karanténba kerülnek, és különféle szűrővizsgálatokat végeznek rajtuk. Ezt követően a Cseh Légierő egyik szállítógépével viszik az állatokat Kazahsztánba, ahol egy 8–12 órás földi transzporttal érkeznek majd meg a leendő élőhelyükre.
A Przewalski-vadló az egyetlen fennmaradt ősi, nem háziasított vadlófaj, amely a nevét felfedezőjéről, az orosz Ázsia-kutató Nyikolaj Mihajlovics Przsevalszkijról kapta. Utolsó vadon élő állományai Mongóliában éltek, de végül onnan is eltűntek az 1960-as években. A fajt az állatkerti állományok tervszerű szaporítása mentette meg a kipusztulástól. A vadonba való visszatelepítésük az 1990-es években kezdődött meg.
